Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1860
» apádnál s Persiában igazságosnak. Ez ugyanis magát valamennyi Medus urává tette, de a Persák között az az igazság, hogy egyiknek oly joga legyen, mint a másiknak. Atyádnál első az, mit a község elrendelt, s csak az elrendeléseket fogadja el és nem lelkének indulatjához, hanem a törvényhez szabja magát. Nehogy tehát majd otthon rútul elverjenek, ha itt király joga helyett maga uralkodó jogát tanulandod, mely szerint az ember a többi felett előbbre való jogot tulajdonít magának. Hiszen a te atyád felele Kürosz — kedves anyám, inkább arra tanítja az embereket hogy kisebb joggal beérjék, sem minthogy nagyobbat kívánjanak; vagy nem látod-e, hogy ő a Medusokat megtanította arra, hogy ő nála kevesebb joggal bírjanak. Azért légy nyugodt, mert atyád valamint mást, úgy engem sem fog a jogbitorláshoz szoktatva visszaél eszteni. Ilyeneket beszéli vala Kürosz sokat; elvégre anyja elmene, ő pedig ott marada s ott nevelködék tovább. Csakhamar kortársai közé elegyedve, megbarátkozott vala ,3) velük; magának atyjaikat is csakhamar megnyerte vala, meglátogatván és fiaikhoz való szeretetét velük láttatván, ugyannyira hogy ha a királytól valamit kívánnak vala, csak fiaiknak mondják vala, hogy kérjék Kürosztól kivánataik kieszközlését. Kürosz pedig, ha a fiuk őt kérik vala, felebaráti szeretet- s tisztesség kivánásbul mindenek fölött tartja vala kérésük kieszközlését. Aszttiagesz pedig, ha Kürosz tőle valamit kér vala, az ő kedvéért semmit nem tagadhat vala meg; mert midőn megbetegedött vala, soha sem hagyja vala el nagyapját, s nem szűnik vala soha a sirástól, sőt mindenki láthatja vala rajta, hogy nagyon fél, nehogy nagyapja meghalna. Éjjel is, ha Asztüagesz valamit kiván vala, Kürosz vala az első, ki azt észre veszi s legserényebben felugrik vala, hogy szolgálna abban, mit kedvére valónak tart vala. S igy lön, hogy magának Asztüageszt egészen megnyeré. Es talán kissé bő beszédű is vala Kürosz részint nevelése miatt, mivel tanítója kényszeríti vala mind a maga tetteirül számot adni, mind másoktul azt követelni itélethozáskor, ré szint azért, hogy nagyon szeretvén tanulni, örökké mindeneket kérdez vala, hogy mint van ez vagy amaz, és másoknak is hozzája tett kérdéseikre éles eszü voltában hamar felel vala; úgyhogy mindezen okokból gyűl vala az ő bő beszéde. De valamint olyanokon, kiknek testük ifjú létükre is nagyon megnyúlt, mégis az itjuság meglátszik, a mi mutatja, hogy esztendeik száma még kevés : úgy Kürosz bőbeszédébül is nem elhízott bátorság, hanem egyszerűség és szeretetre való hajlandóság tetszik vala ki, úgy hogy az ember inkább%m'g többet szeret vala tőle hallani, mint sem hogy jelenlétében hallgasson. 9 II. Az első vadászat. (Cyr. 1, 4, 4—15.) A mint pedig Kürosz idő folytával legénynyé fölneveködék, akkor már a beszédben rövi- debb, szólásában nyugodtabb kezde lenni, de annyira tele szemérmességgel, hogy elpirul vala valahányszor öregebbel találkozik; és az sem vala már úgy szokásában, hogy mindenkinek egyaránt ebkölyök módjára neki essék. E szerint nyugodtabb vala ugyan , de azért a társaságban szerfölött kellemes. Mert a miben az egykoruak egymással gyakran versenyeznek , Kürosz nem hívja vala ki társait a miben tudja vala, hogy ő az erősebb, haneín a miben jól tudja vala, hogy ő a gyengébb , abban köt vala beléjük, állitván , hogy ö azt derekasabban meg2
