Evangélikus Gimnázium, Budapest, 1860
A 22 Számtan és mértan. Csatlakozunk a javaslathoz, azon megjegyzéssel mégis, hogy az első két osztályban 3—3 órát elegendőnek tartunk. Az itt előforduló számvetések s mértani alakok majd mindnyájával a tanuló már az elemi oskolában nagyjából megismerkedik; az 1 órai szépírást, mely merőben a formák begyakorlását tűzi célúi, teljesen elkülönöztetni kívánjuk a mértantól, mely az alakok viszonyaira, kölcsönös vonatkozásaira figyelteti a tanulót. A szépíráshoz közelebb álló, szorosabban' vett rajzolgató szemlélkezést az elemi oskolák feladatának ismerjük, úgy hogy a növendék a gymnasium első osztályában már merőben ismerős mértani alakokkal kell hogy találkozzék. Természettudomány. Kívánatosnak tartjuk, hogy az első 3 osztályban az órák száma egygyel megszaporít- tassék; aránytalannak látszik továbbá a beosztás, mely az állattanra négyszer annyi időt szán mint az ásványtanra s növénytanra, bármennyire ismerjük is el az állattannak (az embert is befoglalva) nagy fontosságát és szerfölötti terjedelmét. De 2 helyett 3 órát szánván reá az egész első évben :mig egyrészt csak negyedével szállítjuk alább a javaslat óraszámát, másrészt jobb arányba hozzuk az ásvány s növénytannal, mely e szerint egyenkint félannyi órában részesülne, mint az állattan; továbbá megkímélnénk egy — hetenkint 3 órával számított — egész tanévet a III-dik osztály számára. E megkímélt időt oly 2 tanulmánynak óhajtanók szánni, mely nézetünk szerint a gymnasiumban nagyon is helyén van, s a növendék fejlesztésére üdvös hatást gyakorolna. Értjük a meteorologiát és természettani földrajzi. Mind a kettőt tanították eddig is, de oly alárendelt szerepben, úgy eldugva, más tudományokba beolvasztva, hogy az a teljes mellőzéssel csaknem egyértékünek tekinthető. A meteor ologia nagyban mutatkozó, általánosan ismert, naponként tapasztalható tüneményeket magyarázgatván, alighanem legalkalmasabb bevezetéséül szolgálhatna a következő évben tárgyalandó természettannak. E tünemények közérdekűek, szinte kézzel foghatók s a növendék, midőn e nyilvánságos, de eddigelé neki a véletlenség színében feltünedező jelenségek okaival megismerkedik, lassan-lassan megszokja atermészet tüneményeit mint törvények szerint működő erők nyilatkozatait tekinteni. E tanulmány közben a növendék már előre megismerkednék a nehézkedés, a villanyosság, a hő- és fénytan kiválóbb törvényeivel s az ekkép egyengetett úton jutva a rendszeres természettanhoz, ebben azonnal otthonosabban érezné, tisztábban tájékozná magát. Ami a természettani földrajzi illeti, ez feltüntetvén a földnek természettől való berendezését, alakulásait, fejlődését, egyúttal pedig azon hatásokat, melyeket a föld s ennek szervezetei, névszerint az ember is, egymásra kölcsönösen gyakorolnak: nemcsak a képzeletet üdvösen táplálja, hanem a világnézés szempontját is úgy a közönséges értelemben vett földraj z mint az emberiség történelme irányában tetemesen emeli. — A III-dik tanév második felében a növendék bír már annyi jártassággal szintúgy a földrajzban, mint a természettanban (föltéve hogy az első félévben meteorologiát tanúit, mely úgy is beleszakad a természettani földrajzba) hogy e tanulmányt jó sükerrel végezhetné. A mi a felgymnasiumot illeti, azon észrevételünk van, hogy a geognosiát akkor kellene előfogni, midőn a természet mind a három országa már kellő-
