I. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1917
II. Iskolánk és a háború
13 tütet egy-egy nőtagjának és a vallástanárnak vezetése alatt a budavári koronázó templomba vonultak, ahol szent misét hallgattak. Az áhítat egyik legközvetlenebb megnyilatkozása az ének és zene, amelyek szárnyain a létek az Istenhez száll. Arra is törekedtünk tehát, hogy a vallásos érzés a zenei nevelés által is erősödjék. Mise alatt az intézet igazgatója által szervezett énekkar Böhm Qyuláné énektanítónő vezetése mellett négyszólamú karban, orgonakísérettel alkalmi egyházi magyar és latin énekeket énekelt. A gyermekajkakon megcsendülő magasztos ének az istentiszteleten résztvevő szülők és közönség lelkét is áhítattal töltötte el. A templomi éneket egész éven át Dobrzyniecki Árpád dr. egyetemi tanársegéd úr ingyen szíveskedett orgonával kísérni. Ezért a szívességért neki ezen a helyen is intézetünk leghálásabb köszönetét fejezzük ki. A római kath. tanúlók az év folyamán négy ízben gyóntak és áldoztak, a húsvéti ünnepek előtt pedig telki- gyakorlatokat végeztek Tille Qyula dr. budavári káplán, vallástanár vezetésével. A római kath. tanúlók egy része május 10-én a bérmálás szentségét is felvette. A protestáns vallási! növendékek vallástanáraik ellenőrzése mellett tettek eleget vasárnaponkint, valamint október 31-én, a reformáció emlékünnepén, ,a vallási kötelességeiknek. Az izraelita vallási! tanúlók hetenkint pénteken délután az öntőház-utcai templomba jártak istentiszteletre és szünetet élveztek mindazon ünnepeken, amelyeken a rendtartás nekik szüneteket enged. * * Midenkor gondot fordítottunk arra, hogy a hazaszeretet lángját élesszük taníványaink szívében. Ezekben a nehéz napokban százszoros erővel érezzük felelősséggel teljes, de dicső hivatásunk súlyát. Tudatában vagyunk annak, hogy minden alkalmat fel kell használnunk arra, hogy növendékeinkkel megértessük a haza szentségének fogalmát. Ezeknek a honfiúi és taná/i kötelességeinknek igyekeztünk is megfelelni. Amennyire kiszabott időnk engedte, állandóan fenntartottuk a szoros kapcsolatot az iskola és a jelenkor viszonyai között. Foglalkoztunk korunk eseményeivel, de viszont a nemzeti múlthoz is fordultunk, hogy őseink példájából megértsük: mi ad erőt a
