I. kerületi községi felsőbb leányiskola és leánygimnázium, Budapest, 1915

II. Adatok az iskolai év történetéhez

13 kísérettel, alkalmi egyházi magyar és latin énekeket énekelt. A gyermekajkon megcsendülő magasztos ének az istentiszteleten résztvevő szülők és közönség lelkét is áhítattal töltötte el. A rom. kath. tanulók az év folyamán négy ízben gyóntak és áldoztak; a húsvéti ünnepek előtt pedig lelkigyakorlatokat végeztek Szokolay Antal dr. buda­vári káplán, vallástanár vezetésével. A protestáns vallású növendékek vallástanáraik ellenőrzése mellett tettek eleget vasárnaponkint, va­lamint október 31.-én a reformáció emlékünnepén, vallási kötelességeiknek. Az izraelita vallású tanulók hetenkint, pénteken délután az Ontőház-utcai templomba jártak isten- tiszteletre. * * * Mindenkor gondot fordítottunk arra, hogy a hazaszeretet lángját tanítványaink szívébe élesszük. E nehéz napokban százszoros erővel érezzük felelősség- teljes, de dicső hivatásunk súlyát. Tudatában vagyunk annak, hogy minden alkalmat fel kell használnunk arra, hogy növendékeinkkel megértessük a haza szent­ségének fogalmát. E honfiúi és tanári kötelességeink­nek igyekeztünk is megfelelni. Amennyire kiszabott időnk engedte, állandóan fenntartottuk a szoros kap­csolatot az iskola és a jelenkor viszonyai közt. Foglal­koztunk korunk eseményeivel, de viszont a nemzeti múlthoz is fordultunk, hogy őseink példájából meg­értsük : mi ad erőt a magyarnak arra, hogy a „szá­zadoknak vérzivatarja közt“ szilárdan álljon és fenn­tartsa nemzeti létét. Meg kell jegyeznünk, hogy bár a háborús izgal­mak hatását növendékeinken is észleltük s ez nem szolgált tanulási készségük emelésére, a kiszabott munkát ebben az évben is elvégeztük. A tanítás me­netében szigorúan ragaszkodtunk az 1901. évi leg­újabb tanterv utasításaihoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom