II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1916
Dr. Gedeon Gyula: Emlékbeszéd
országgal szegényebb lett: j végleg le kellett mondania Németországról s Velencével olasz igényeiről. A csatavesztés siettette a kiegyezést. Ausztria érdeke is követelte már most a megegyezést a magyarokkal. Miután Deák Ferenc Königgrätz után sem követelt többet, mint annakelőtte és Deáknak az Andrássy Gyula gróffal folytatott tárgyalásai alkalmával sikerült a kiegyezésnek olyan formáját megállapítani, amely Magyarország állami önállóságának megóvásával megteremtette kifelé az egységet és megmentette a monarchia nagyhatalmi állását, az uralkodó is hozzájárult a munkálathoz. A kiegyezés nagy művét az ellenzék heves támadása ellenére is elfogadta a Deák-párt és mint XII. törvénycikket iktatta az 1867-ik évi törvénykönyvbe. Alapja a pragmatica sanctio, mely egyrészt hangsúlyozza Ausztria és Magyarorszag elválaszthatatlanságát s az uralkodó személyének azonosságát, másrészt kiemeli a két országnak egymástól külön álló független állami létét. A szoros balso kapcsolatból kifolyólag a két országnak közös ügyei vannak. Ilyenekül állapították meg a hadügy, külügy s az ezekkel összefüggő pénzügyeket. A közös ügyeket az egyes ügyágak élére kinevezett miniszterek intézik. Felelősséggel a delegációknak tartoznak. A delegációk feladatának legfontosabb része a közösügyek intézésére szükséges évi közös költségvetés megállapítása. A megszavazott összeget a két állam bizonyos arány (quota) szerint fizeti. A külügy, hadügy és az ezekkel összefüggő pénzügy közössége nem teljes. A külügyminiszter tartozik a nemzetközi szerződéseket a két ország minisztériumával egytáértően megkötni, akik a szerződéseket törvényhozásaikkal közlik. A hadügy terén a honvédség és a népfelkelés a honvédelmi miniszter hatáskörébe tartozik ; továbbá a hadsereg kiegészítése, az újoncoK. megajánlása, a szolgálati időnek meghatározása, a katonaság elhelyezése, élelmezése és a védemi rendszer megállapítása vagy átalakítása mindenkor csak a magyar törvényhozás beleegyezésével történhetik. Ezeken kívül vannak még közös egyetértéssel intézett ügyek. Ilyenek az osztrák államadósság. Magyarország azon államadósságok egy részét, amelyet az abszolút rendszer törvényhozása mellőzésével halmozott fel s így őt nem terhelhetik, méltányosságból magára vállalta. A vámból befolyó jövedelmek a közös költségek fedezésére fordíttatnak. Végül a pénzrendszer, a pénzláb és az Osztrák- Magyar
