II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1914
Dr. Hankó Vilmos: A magyarság ereje
PPIIWÜP PlIPiiFVl11' lf wp111,1 'i 3 A magyarság ereje. írta: Dr. Hankó Vilmos. Borongós napokon jól esik fényes napsugárról álmadozni. A most dúló világ-fergeteg izgalmaiból a lélek szívesen menekül a magyar dicsőség emlékeihez lelket megnyugtató, lelket ringató pihenésre. A létért való küzdelemnek iszonyú tusái folynak le szemeink előtt. Ebben az egész világrészt átfogó küzdelemben, a magyar katonának is alkalma volt érvényesíteni századok hagyományaiból fakadó erényeit. Nem mi mondjuk, szövetségeseink hirdetik, hogy ahol testi ügyesség és szívósság, vakmerőséggel határos bátorság kell; gyors megértés, kitűnő megfigyelés és pillanatnyi elhatározás szükséges ott a magyar volt a helyén. Ezek a világ köztudatába átment magyar katonai erények vivták ki azt, hogy a magyar katona tényezője lett a döntésnek. Ez a harci dicsőség is magyar dicsőség! Hisz ennek a harci dicsőségnek a révén, a dicsőség szárnyain már is magasan csapong a magyarságnak mint elsőrendű katona-anyagnak a hire. Mi ezúttal mégis inkább a múlt dicsőségének kevésbbé ismert emlékei felé fordulunk. Ezek közül egyik-másik az emberiség kultur históriájában is korszakos. Reánk nézve jelentőségteljes mindenik, mert valamennyi a magyarság erejének ékesen szóló hirdetője. * A külföldi sajtó egyik nagyon elterjedt és népszerű orgánuma nemrégen megkérdezte olvasóit: miket tartanak a tizenkilencedik század legnagyobb vívmányainak? A kérdésre a megjelölt határnapig csaknem félmillió válasz érkezett be. Az olvasók többsége az elmúlt évszáz legnagyobb * vívmányainak a következőket jelölte meg: a lokomotív, a himlőoltás, 1*
