II. kerületi állami főreáliskola, Budapest, 1912
Dr. Szekeres Kálmán: Mayer József
amikor 1905-ben az intézet fennállásának félszázados évfordulóját ülte. A volt tanítványok nagy számmal gyűltek össze, hogy hálájukat, szeretetüket és tiszteletüket lerójják az iskola és egykori tanáraik iránt. Az ünnepeltetés első sorban Mayer József-nők szólt, aki negyvenöt évet, egy emberöltőt töltött lelkiismeretes munkásságban az intézetnél. E találkozás a volt tanítványokkal — akik közül sokan tekintélyes állást vívtak ki maguknak — elégtétellel tölthette el Mayer-1, mert láthatta és tapasztalhatta, hogy a tisztességes munka mindenkor megtermi a maga gyümölcsét. Boldog lehetett és boldog volt, amikor maga körül látta összeseregleni a hálás tanítványokat, akik Eötvös József báró szavainak igazsága mellett tanúskodtak: „Csak a munka, csak az, ha valamit tevénk, boldogít; csak azon éldelet, melyet önmagunk szerzénk, mienk egészen.“ Ritka és páratlan alkalom, hogy valaki 46 évet egy és ugyanazon intézetnél tölthessen; ez megadatott Mayer-nek. De fáradságos munkáját megaranyozta kedves és meleg szeretet sugarával boldog családi élete is, amely a Mindenható kegye s jutalma volt. Most amikor közülünk eltávozott, mély űrt hagyott a szerető szívekben és tisztelőit s barátait igaz fájdalom töltötte el. Emlékét őrzik az intézet évkönyvein kívül hálás tanítványai és mindazok, akik vele érintkezve, egyszerű, puritán, nemes lelke megnyilatkozásának tanúi voltak. Adja az Ég, hogy teljesüljön az a két óhajtás, amely szívét egykor betöltötte, s amelynek megvalósítására egy egész, hosszú életnek legfőbb célja és tartalma volt: viruljon, fejlődjék az ő kedves iskolája s legyen boldog és megelégedett hőn szeretett családjának minden egyes tagja. — Úgy legyen. 2)r. cJjeüeres SKálmán. Az intézet Értesítőiben boldogult Mayer József igazgatóról két cikk jelent meg: 1900/1901. Tiber Ágosttól, 1906/7. Dr. Jánosi Bélától.
