Magy. kir. állami Erzsébet nőiskola, Budapest, 1917
Az iskolai év története
Az iskolai év története. rtesítőnk évről évre szűkebb keretek közé szorul, mintegy jelezve, hogy minden téren takarékoskodnunk kell és hogy anyagi javakban ugyancsak megfogyatkozunk. E nehéz, oly felette küzdelmes évnek történetét éppen ezért csak rövid foglalatban, főbb mozzanatokban ismertetem. Ha visszapillantok rá, önkénytelenül is a hála érzése fakad fel lelkemből, hogy az Úr megadta a küzdelemhez szükséges erőt és azokat a magasabb szempontokat, még mindig megláttatta velünk, amelyek egy önzetlenebb, közös munkának létfeltételei. Lehetetlen, hogy a vezetőségnek ilyen irányú buzgalma át ne járja a növendék lelkületét és jótékony hatással ne legyen jellemének kialakulására és életfelfogásának mélyítésére! A megnyitó beszédben, amely szeptember hó 9-én a Veni Sancte után hangzott el, az igazgató intézetünket úgy állította a növendékek elé, mint a béke és összhang egyik erősségét. És mindenkit kért, együtt és kiilön-külön, hogy a saját cselekedeteivel és lelki.életének gondozásával járuljon hozzá az intézet falain belül a belső béke biztosításához. Megjelölte hozzá az eszközöket is: az egészség gondozását, a rendnek közös munkálkodással, közös jóakarattal való fenttartását, az intézet életerejének, a pontosságnak értékelését, a fegyelemnek, illetve az engedelmesség és a szabadság kérdésének tiszteletben tartását, és a lelki élet finomságának gondozását. Az év folyamán e főszempontokra gyakran hivatkoztunk és az ezekből folyó életfelfogást mint intézetünkre jellemző vezérszellemi irányzatot, közös erővel a lehetőségig való értékké formáltuk. Karácsonyig zavartalanul gyors ütemben folyt a munka. A négyheti országos szénszünet megakasztotta ugyan az anyag tervbe vett feldolgozását és különösen a polg. isk. tanítónőképző félévi kollokviumait nehezítette meg; de a téli szünetelés mégis jobbnak bizonyult, mint tavaly szeptember havának elmulasztása. Különösen fontos, hogy a tanári testület előre értesüljön az esetleges szünet hosszúságáról és ehhez mérten ossza be az időt. Jó beosztással sokat lehet segíteni az anyag feldolgozásán. Bár sajnos egészen azzal a mértékkel bírálni, mint békeidőben alig lehet és a követeléseket bizonyos tekintetben le kell szállítanunk. Sok akadállyal küzd tanár és tanítvány egyaránt. Az élet minden vonalon megnehezedett. Az intézet sem nyújthatja többé azt, amit békeidőben. Negyedik éve, hogy a fiatalság nem kaphatja meg teljesen azt a táplálékot, amit szervezete megkíván. Az egészségi viszonyok ennek következtében nem lehetnek kedvezők. A járványosbajok ugyan — Istennek hála — teljesen elkerülték intézetünket; de különösen a polg. isk. tanítónőképző növendékei között sok volt a vérszegény szervezet, amely hamar kifáradt. Érdekes megfigyelni a különbséget: a gyermekek, a 10—16 éves felsőleányok könnyebben átsiklanak minden nehézségen, ők még nem illeszkedtek bele öntudatosan az életviszonyokba, még nem igazi család tagok és nemzetelemek, még kívül állanak bizonyos tekintetben és lelki 3
