Budapesti Tanítóképző Intézet, 1943
19 Egészségügy. Növendékeink egészségi állapota az elmúlt tanévben általában kielégítő volt. Súlyosabb természetű megbetegedés nem fordult elő. A tanulóotthon kényszerű zsúfoltsága egészségi szempontból kedvezőtlenül hatott. Decemberben néhány vörhenymegbetegedés miatt a tanítás 10 napon át szünetelt. A növendékek egészsége felett az intézeti orvos, dr. Bánóczky Dezső a tanulóotthon orvosa, dr. Sarudy Elemér együttesen őrködtek. Az utóbbi végezte a bentlakói beteg növendékek gyógykezelését is. A tanulóotthon betegfelügyelői tisztét Németh Rudolf és Soós László V. éves növendékeik a legnagyobb odaadással látták el. 'Állatvédelem.. Télen az intézet kertjében madáretetőket helyeztünk éji, s a kertben termesztett napraforgó-magvakkal etettük a cinkéket. A madarak téli gondozásának eredménye, hogy nyáron egy-két cinkecsalád itt is költ. Mivel kertünk kis területű, azért csak két mesterséges madárodut állíthattunk fel. E felállított odúk a verebek betolakodása miatt folytonos ellenőrzés alatt állnak. III. Tanítás. A tanítás a tanítóképző-intézeti 's a líceumi, továbbá' a népiskolai tanterv és utasítás szerint történt. A tanítóképző-intézeti utasítás esetlegles hiányait a magunk leikével igyekeztünk pótolni. A tanév nagymértékű megrövidítése természetesen megnehezítette a tanítást (és a (tanulást. Ezé# a kevésbbé fontos, részletek elhagyásával megfelelően csökkentettük az anyagot, és így sikerült annak fontos részét feldolgoznunk. A kényszerű szünetben is igyekeztünk kapcsolatot teremteni növeindékeinki- kel. Szeptemberben a Hűvösvölgybe történt kirándulással kapcsolatban tájékoz? itattuk a helybeli és a közellakó, vidékről bejáró tanulókat arról, hogy a tananyagnak mely részeit tanulják meg, miféle és hány dolgozatot írjanak, feladatot, példát oldjanak meg. A messzelakó és ezen a megbeszélésen .hiányzó növendékeket írásban értesítettük teendőikről. Novemberben pedig mindegyik növendéknek be kellett számolnia ezekről. Nevelő-tanítói munkájának jobbátétele végett tanári testületünk a módszeres és nevelési értekezleteken a következő kérdésiekkel foglalkozott: 1. A szemléltető szekrények használata az egyes tantárgyak tanításában. A tananyag csökkentése általában és ebben az iskolai évben. 2. Magyar öntudatra való nevelés. 3. Önállóságra nevelés a tanításban. 4. Kadocsa Sándor lelki világának megbeszélése. Nagy gondot fordítottunk arra, hogy növendékeinknek a német és szlovák nyelvben, továbbá az egyházi énekben és zenében alkalmat adjunk alaposabb elmélyedésre. Qyurjács András szaktanár jelentése nyelvünk védelméről, a nyelvtisztaság és • a nyelvhelyesség ápolásáról. Intézetünk még az 1942/43. tanév folyamán módszeres értekezleten meg- íállapította a magyar nyelv tisztaságának és épségének hathatós védelme és megóvása érdekében követendő eljárást. Az 1943/44. tanévben is a megállapodás eredményeként kialakult nyelvvédelmi terv alapján irányítottuk a tanulói- ifjúság harcát a fölösleges idegen szavak, szólások, mondatszerkesztésék és a magyar nyelv tisztaságát, eredetiségét, ősi szellemét veszélyeztető egyéb idegen? szerűségek ellen. Eljárásunk főbb elvei és mozzanatai: a következők voltak: 1. Elsősorban arra törekedtünk, hogy az adagolás helyes legyen. Keveset, de jól, ez volt a főelvünk. Az idegien szó v. szólás makacs élősdi gyanánt (tapad nyelvünk testére, mindegyikét egyénienként, szívós kitartással kellett a tanulóknak leküzdeniük. 2. A tanán 'kar minden tagja következetesen és teljes erővel segítette a magyar nyelv tanárait a nyelvünkbe beleszívódott idegen szellem irtásában. 3. Az állandó hatás biztosítása érdekében nagyobbméretű falitáblákat készíttettünk a tanulókkal. Ezeken nagy betűkkel szemléltettük ai szembeszökő, gyakran használt idegen kifejezések és helyes mlagyalrságú változatuk képét.
