Budapesti Tanítóképző Intézet, 1940
8 Részlet az igazgató évzáró beszédéből. Az iskolai év végén szemlét kell tartanunk egész évi munkánk felett. Ezt az iskolai évet Erdély jegyében indítottam meg. Ebbe a gondolatmenetbe belekapcsoltam nevelői gondolatokat »Mátyás király életéből — születésének 500. évfordulója alkalmával. Egész-évi munkánkon végigvonult az a szellem, hogy az erdélyi gondolattal kapcsolatosan minél jobb tanítókat neveljünk növendékeinkből. Kívántam, hogy növendékeink tegyék fel magukban a következő kérdést: A lelki szépségre és ennek keretében a munkára való törekvésem olyan-e, hogy méltó vagyok arra, hogy a Mindenek Alkotója Kormányzónk, kormányunk és a tengelyhatalmak útján újból megnagyobbította országunkat? Azonban nemcsak az évmegnyitón volt szó az erdélyi gondolatról, hanem évközben ismételten rámutattunk erre a nagy nemzeterősíltő tényezőre. így november havában Erdélyért-mozgalom javára műsoros estét rendeztünk. Tiszta jövedelemként elküldöttünk 1358 P-t. Február havában műsoros estét rendeztünk kárpátaljai és erdélyi kirándulásunk javára. Az est jövedelméből kirándulási alapunk 840 P-t, cserkész csapatunk 80 P-t kapott. Ezt a kirándulást fájdalmunkra autóbusz hiány miatt nem tudtuk megtenni. Örültünk, hogy erdélyi testvér-intézetet kaptunk. Növendékeink törekedtek egy-egy kolozsvári diákkal levelezés útján is erősíteni magyarságukat. Május végén intézetünkben vendégül láttuk a kolozsvári testvérintézet kiránduló társaságát, s a kolozsvári intézet díszzászló alapja javára műsoros estét rendeztünk. Örültünk, hogy 408 P-t küldhettünk testvérintézetünk zászló-alapja javára. Örültünk, hogy a kolozsvári intézet tanárai és növendékei jólérezték magukat nálunk. — A magyar gondolatot véltük szolgálni azzal is, hogy az ungvári tanítóképző-intézet kiránduló társaságát Budapesten kalauzoltuk és intézetünkben szórakoztattuk. Nagy eseménye ennek az iskolai évnek Bácska visszacsatolása. Húsvét után egyrészt intézetünkben, másrészt az Országzászlónál törekedtünk honvédségünk dicső délvidéki harcaival növendékeinknek a nemzet érdekében való cselekvési készségét fokozni. Nagy gonddal ápoljuk az Országzászló gondolatát. Intézetünk ebben az évben háromszor volt testületileg az Országzászlónál, Erdély és a Délvidék visszatérése alkalmával, továbbá az ungvári tanítónőképző társaságával. Nemcsak ezekkel a kiemelkedő eseményekkel, hanem más ünnepélyeinkkel lés a mindennapi munkánkkal is törekedtünk az erdélyi gondolatot és általában magyarságunk gondolatát minél jobban erősíteni. Ezt a célt szolgálta az a magyarnyelvi dolgozat is, amelyet intézetünk összes növendékeivel »Az én hazafiságom« címén megirattunk. Úgy gondolom, nemcsak az használt ifjúságunk magyar gondolkodásának és érzésének, hogy ilyen dolgozatot Írattunk az összes osztályokkal, hanem az is, hogy az osztályban való megbeszélés mellett sok dolgozatból kiváló részleteket az egész ifjúság előtt felolvastattunk. A Diákkaptár szövetség országos elnökének kérelmére szétosztottam az ifjúság között az Új Magyarságnak Gyergyócsomafalva szegénységéről szóló vezércikkét. Kértem az ifjúságot, legyenek szívesek ebben a társadalom-segítő mozgalomban résztvenni. A záróünnepély
