Budapesti Tanítóképző Intézet, 1938
:28 Nevelés. Fegyelem. Minden tevékenységünk arra irányult, hogy tanítványainkból vallásos, hazafias, müveit, jómodorú úriembereket és lelkiismeretes tanítókat neveljünk. Ezt a célt szolgálta az a határozatunk is, amely szerint a helyettesítések alkalmával a társadalmi érintkezés formáiról beszélgettünk. Arra törekedtünk, hogy növendékeink necsak külső kényszer, hanem belső szükséglet alapján is kövessék a jót és hogy e cél felé való törekvésünkben növendékeink velünk együtt érezzenek. Az erkölcsi tökéletesedést, a mélyebb lelkiséget, az egységes •világnézet ügyét szolgálta a tanártestület azzal, hogy egyes ifjakat segített abban, hogy sajátos kérdéseiket megoldhassák. Az osztályok jó közszelleme szempontjából nagy gondot fordítottunk arra, hogy ártalmatlanná tegyük azokat, akiknek élénk érzékük van a lázadozás, az ellenzékiség, a gúnyolódás stb. iránt. Ezen az úton a rombolás vezéreiből általában az építés híveit formáltuk. Nevelő törekvéseink egyes részleteiről az alábbiakban számolunk be: 1. Valláserkölcsös nevelés. Intézetünk nagy gondot fordít arra, hogy növendékei valóban vallásosak legyenek. Életünkkel és az összes tantárgyak tanításával törekedtünk ezt a célt szolgálni. A hittanárok a vallásos nevelésről a következőket jelentik: A róm. kát. hittanár. Katolikus növendékeink szempontjából, mint minden tanév, az idei is különösen természetes folytatása volt a tavalyinak. Hisz az Eucharisztikus Világkongresszusra nem lehetett nem gondolni. Abban a szellemben igyekeztünk idén is mennél többet tanulni, s mennél különbbé lenni. Akiknél volt eredmény, azoknak boldogságot jelentett, azoknak van miért hálát adni. Nagy szerepe volt ebben az eredményre való törekedésben a szokásos év-eleji lelkigyakorlatnak, melyet szept. 28—okt. 1-ig terjedő időben P. Polgár Sándor S. J. igen hatásosan és sok lelki eredménnyel tartott. Ez alkalommal is köszönetét mondunk neki. A jó Isten áldása és fiaink imája kisérje életében. Lehetőleg az idén is megtartottuk a hó negyedik szombatján esedékes közös szentgyónást s így legalább havonta egyszer minden növendékünk magához vette az élet kenyerét. A gyónásban ismételten segítségünkre voltak P. Elsässer Gyula S. J., Kanyó István és Gáspár Gusztáv hittanár urak. Hálásan köszönjük fáradozásukat. A gyakorlósok között levő szívgárdistákat a tavalyi munkának megfelelőleg ismét 15 IV. és V. éves növendékünk nevelgette s törekedtek gyakorlatilag is elsajátítani a szívgárdai munkát. Jún. 4-én volt kis gyakorlósaink első szentáldozása s délután szülői értekezlettel kapcsolatos ünnepély keretében Szívgárdista avatás. Részt vettünk a katolikus Nagygyűlés alkalmával tartott ifjúsági szentmisén, éjféli szentségimádáson, valamint a befejező szentségi körmeneten. Katolikus cserkészeink Frigyes Béla parancsnok, tanár úr, vezetésével fáradságot nem tekintve vettek részt a rendezésben. V. II.
