Budapesti Tanítóképző Intézet, 1936

16

Pajkos Petinek a fejlődés folyamán megváltozott az a nézete, hogy sokkal jobb rossznak lenni, mint jónak. Egy nap, mikor néhány helytelen cselekvés miatt többször állt a sarokban, így szóltam hozzá: »Nekem rosszul esik, hogy sokat rosszalkodói és a többi tanító bácsi is mindig mondja, hogy nem vagy jó. Mondd, nem akarsz te jó lenni?«

— Pajkos Peti erre a belseje felé mutatott s így szólt: :>De igen, csak itt belül az ördög nem hagy jónak lennem«.

Egy más alkalommal, mikor a folyosón ugrált, így szóltam hozzá: »Már megint rosszalkodói? Úgy látszik, mégsem akarsz jó lenni.«

— Az ördög fúrja az oldalam — felelte Pajkos Peti. — Űzd ki, azt az ördögöt, — mondottam. — Azt csak áldozással lehet, — felelte Pajkos Peti. (Ez egyúttal reámutat Pajkos Peti vallásos lelkületére.)

— Kiűzheted úgy is, ha jó leszel, különben kifúrja az oldalad:, — mondottam. — Azt már nem engedem, — felelte. Pajkos Peti ekkor már szeretett volna jó lenni, azonban a rosszabbik én-je legtöbbször felülkerekedett, s így nem sikerült jónak lennie.

Helytelen cselekvési hajlamait bizonyos megbízatásokkal is iparkodtunk háttérbe szorítani. Ferenczi tanár úr pl. az év elején megbízta, hogy vigyázzon a folyosón, s ne engedje a többi gyermeket szaladgálni. Ezzel Pajkos Petinél megelőzte a rendetlenkedést. Ö volt most a folyosón a rend legfőbb őre.

Pajkos Petinek azonban nemcsak hibái, hanem szép erényei is vannak. Egyik legszebb tulajdonsága a jószívűség és ebben is a testvériség. Igazolja a következő kis eset: Pajkos Petinek négy süteménye volt. Látom, hogy táskájából kivesz kettőt és Ferkónak adja. Mikor engem meglátott, így szólt: »Neki is kettőt adtam, nekem is kettő marad«.

Másik a hála, melynek alapjait is Ferenczi tanár úr rakta le. Egy alkalommal még a büntetést is megköszönte. Az eset a következő volt: Pajkos Petit a tanár úr a sarokba állította. Mikor egy idő múlva helyre engedte, odaállt a tanár úr elé, összecsapta bokáját és azt mondta: »Köszönöm szépen«.

Pajkos Peti szép lelki tulajdonságai továbbá az udvariasság, az igazmondás, azokhoz való ragaszkodása, akiket szeret. Ezek mind olyan jótulajdonságdk, melyeken keresztül sikerült hibáinak egy részét levezetni. Az iskola nevelő hatásának, Ferenczi tanár úr és mindazok nevelő munkájának, akik Pajkos Petivel foglalkoztak, megvan a kedvező hatása. Pajkos Peti lelki fejlődésében szép eredmény észlelhető. Ehhez a javuláshoz hozzásegített az az akaraterő is, amely Pajkos Petiben lakozik. Az év második részében egészen megváltozott. Kevesebb lett a helytelen cselekvések száma, s több a helyes cselekvéseké. Az egyik növendék megkérdezte Pajkos Petitől: »Hogyan sikerült így megjavulnod?« — Pajkos Peti így felelt: »Eleinte bizony nagyon rossz volt nekem rossznak nem lenni, de aztán tudtam magamon uralkodni, meg tudtam magam fékezni«.

Ezután Pajkos Peti gyakran intette, sőt sokszor összetett kézzel kérte társait, hogy legyenek csendben. Egy alkalommal, mikor igazgató úr arra ment, megfogta és így szólt: »Rendet teremtek a folyo-