Budapesti Tanítóképző Intézet, 1935

Teliér Gyula, főv. ig., II., Margit-krt. 28.

Ternyei Ferenc, főv. el. ig., V., Visegrádi-u. 18.a.

Till Géza, főv. el. ig., 1., Attila-u. 10.

Török Miklós, kántortanító, Oros, Szabolcs m.

Tőke Gyula tan., 1., Városmajor-u. 31.

Üjváry Lajos, tan., Sáta, Borsód ni.

Ungváry Elemér, főv. el. ig., VII., Miskolci-u. el. isk.

Vadas József, tan., Pusztaszabolcs.

Vagner Béla, tan., V., Csáky-u. 43.

Vándory Dezső, főv. gyógyint. ig., X., Vezór-u. 18.

Ványi Benő, tan., Siómaros, Veszprém m.

Varga Károly, főv. tan., VII., Istvánffy-u. 38.

Végh József, óvónőképző-int. ig., VII., Rózsák-tere 7.

Vésey Győző, tan., III., Kiscelli-u. 66.

Vitái Ödön, főv. el. ig., I., Márvány-u. el. isk.

Vlaszák István, ny, főv. el. ig., Albertfalva, Kertváros, III.-u. 28. Vvcsey Géza, főv. ip. tan., VIII., Üllői-út 76.

Waldfogel Ferenc, áll. tan., Pécs, Megyeri-u. 8.

Wilde Ferenc dir., főv. tan., VIII., Horánszky-u. 26.

Winter Pál, főv. tan., VIII., Práter-u. 34.

Zelenka János, tan., Pestszenterzsébet, Caalád-u. 88.

Zsadányi Ferenc, főv. el. ig., I., Rozmaring-u. 3.

Zsemlye Zoltán, tan., Felsőgőd, Pest m.

2.

Ifjú tanító a leventeífjak között.

Mint leventeoktatót, mindig az az elv vezérelt, hogy leventéim a katonai szellemű kiképzésen kívül sohase nélkülözzék az erkölcsi javak nyújtását sem. Lelkiismeiretbeli kötelességemnek tartom, hogy azt a lélekformáló hatást, mellyel nevelőim velem szemben eredményt értek el, a nemzettel szemben való hálám lerovásaként én is gyakoroljam leventéimmel szemben.

Az elhatározás tehát már megérett bennem, csak hozzá kellett kezdenem munkámhoz. Ez azonban nem volt könnyű dolog. »Adj nekem egy fix pontot és kimozdítom helyéből a Földet!«, — mondja a híres tudós. Nekem is ilyen fix pontot kellett keresnem. Éberen lestem az alkalmat, hol tudok ilyet elkapni, amire építeni tudok. Mert azt már akkor is tudtam, hogyha csak nagy általánosságban beszélek nekik az önnevelésről, talán meg sem értik, vagy, ha meg is értik, semmi érdeklődést nem mutatnak. Először meg kellett tanulnom az ő nyelvükön beszélni. Ezt nem úgy csináltam, hogy én ereszkedtem le az ő színvonalukra, hanem őket emeltem fel magamhoz.

A leventék magatartása miatt a korholást s a büntetést nem láttam helyes módszernek, mert ezzel egyrészt az ifjúságban saját személyünk ellen növelnők az ellenszenvet, másrészt csökönyössé tennénk őket s eredményt egyáltalán nem érnénk el. Ezekkel számolva, azon gondolkodtam, miként tudnám bizal72