Budapesti Tanítóképző Intézet, 1935

és szentmiséink ez évben is a díszteremben felállított oltárnál voltak. A szentmisén a liturgikus imádságokat közösen végeztük, legtöbbek kezében a filléres misefüzettel. Az egész r. k. ifjúság résztvett a Katolikus Nagygyűlés Eucharisztikus Körmenetén. Szent Imre ünnepét követő vasárnapon, zászlóval kivonultunk a Szent Imre szoborhoz, ahol rövid ünnepséget tartottunk, majd pedig tisztelegve elvonultunk a magyar ifjúság védőszentjének szobra előtt. — A lelkigyakorlatokat 1936. február 26-tól 29-ig P. Tornyos Gyula S. J. vezetésével az intézetben tartottunk. A missziók ügyét a Hitterjesztés Egyesületének, illetőleg a gya­korlóiskolában a Jézus Szent Gyermeksége Művének keretében imádsággal, adománnyal és missziós folyóiratokkal szolgáltuk. Az év folyamán összegyűlt adomány 106.84 pengő volt. Növen­dékeink a gyakorlóiskola mindkét csoportjában a hittan órákon hospitáltak, az V.-évesek próbatanítást tartottak, amelyeket szak­szerű bírálatokban részesítettünk. —- A Zászlónkat 34 példány­ban rendelték meg a növendékek, de egy-egy példányt többen is olvastak rendszeresen. Szerény kis könyvtárunkat ez évben szor­galmasan vették igénybe. Több ajándékkötettel gyarapodott. A gyakorlóiskola tanulói, szüleikkel együtt ugyancsak a díszterem­ben hallgattak szentmisét és exhortációt. Április 30-tól május 3-ig volt az évi »hadgyakorlatuk« (lelkigyakorlat) a krisztina­városi egyházközség kultúrtermében P. Németh Károly S. J. vezetésével. Két szülői értekezletet tartottunk az év folyamán, amelyen a tanítójelöltek is, főként az V.-évesek résztvettek. — Örömmel jelentjük, hogy az összes gyakorlósok, kivétel néllcüE szentáldozáshoz járultak már. A gyakorlóiskola szülei erre az alkalomra szép, aranyozott ezüst ciboriummal (75.—• pengő ér­tékben) és új kánontáblákkal ajándékozták meg az intézet egy­házi felszerelését. Legyen köszönet és elismerés mindenkinek, aki a vallás-er­kölcsi nevelés szent ügyének szolgálatában az intézeten belül és azon kívül is segítséget nyrujtott! b) A ref. vallástanár: Október 7-én vettem át a vallástanítást Széles Sándor val­lástanártól, ki nagy buzgóságával szilárd alapot vetett munkám alá. Azóta a tanítás zökkenés nélkül folyt tovább. Az 1933-ban alakult ifjúsági egyesület havonkint tartott gyűléseket, melye­ken a növendékek bibliamagyarázatokkal, vallásmélyítő előadá­sokkal, szavalatokkal és zeneszámokkal vettek részt. A szokásos csendes napok mély nyomokat hagytak lelkűnkben; a buda- hegyvidéki egyház lelkipásztora nemcsak a rendezést vállalta magára és segítséget nyújtott közreműködésével, sőt még meg is vendégelte kicsiny seregünket. Vallástani óráinkat mindig bibliamagyarázattal kezdtük. Hálás köszönettel könyvelem el mind az Igazgató úr, mind a tanári kar minden alkalommal kiütköző jóindulatát. A tanulók szorgalma és viselkedése kifogástalan volt. 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom