Budapesti Tanítóképző Intézet, 1934
alkalmát igyekeztünk a nemzeti nevelés javára felhasználni. A hazafias nevelés céljait szolgálták elsősorban nemzeti ünnepeink : október 6., március 15., továbbá az intézet hősi halottainak május utolsó vasárnapján tartott ünnepe és április 8-án megtartott Rákóczi ünnepély. Más intézeti ünnepeinket is erős hazafias szellem hatotta át; a cserkészek műsoros estéjét, a tanárok házalapja javára rendezett hangversenyét, valamint az évnyitó és évzáró ünnepélyt. Iskolai ünnepélyeink hazafias tartalma nemcsak az ifjúságunkat lelkesítette, de minden alkalommal mély hatást gyakorolt a megjelent szépszámú, előkelő közönségre is. Nemzeti célok lebegtek szemünk előtt akkor is, amikor ifjúságunkat fegyelmezettségre és hivatásszeretetre törekedtünk nevelni, mert e kettő: fegyelem és becsületes munka alapfeltétele nemzeti megerősödésünknek. Nevelő és tanító ténykedésünket midenkor az ifjúság s rajta keresztül a nemzet szeretete hatotta át. 3. Testnevelés. A modern testnevelés követelményeinek megfelelőleg és ifjúságunk jövendő hivatásának szempontjából a fősúlyt ebben az évben is az egységes, harmonikus képzésre, az úgynevezett tömegnevelésre fordítottuk. Ezt a célt szolgálták a rendes tornaórák, a sportkör, cserkészet, leventeórák, játékdélutánok és az internátusi mindennapi reggeli szabadgyakorlatok. örömmel említjük meg, hogy növendékeink ezeket a torna gyakorlatokat s ezekkel kapcsolatban a szertorna és atlétika különböző ágait nagy kedvvel és szeretettel végezték. Mindezeknek igen szép tanújelét adták az évvégi tornaünnepélyen, mikor a tanári testület és a megjelent díszes közönség előtt igen változatos gyakorlatokat és mulatságos labdaversenyeket mutattak be. Különösen a közös szabadgyakorlatok szépsége és tökéletes végrehajtása ragadta meg a nézőközönség és a szakértők figyelmét. A szabadgyakorlatok első részében ugyanis pontosan az 1909-i országos tornaverseny gyakorlatait mutatta be az ifjúság, a második részben pedig a múlt évi (1934-i) országos verseny ritmikus gyakorlatait. A 25 esztendő távlatából és a mai modern torna anyagából és módszeréből vett két szembetűnő bemutatás természetesen nemcsak érdekfeszítő, de a testnevelés fejlődésének történelmi szemléltetése szempontjából is igen tanulságos volt. Hisszük, hogy tanítványainkat ez a példa is ösztönözni fogja a modern, az újszerű dolgok iránti érdeklődésre. 4. Művészi nevelés. A múzeumok és időszakos kiállítások látogatása kétségtelenül leghatásosabb eszköze a művészi nevelésnek. A budapesti — 50 -
