Budapesti Tanítóképző Intézet, 1933

tosan mi is jobban kezdtünk figyelni a magyar nemzet jeles tulajdonságaira. Az a tény, hogy az egész világ jött hozzánk Gödöllőre, az eddiginél is jobban magyarázta nekünk azt, hogy a magyar ifjúnak értékes hajlamai vannak. Csak ki kell azokat a jövő érdekében fejlesztenünk. így Gödöllő hozzájárult ahhoz, hogy nemzeti önbizalmunk erősödjék. Tudjuk, hogy ártalmas mind az elbizakodottság, mind a kishitűség, — ellenben az okos önbizalom sokszor csodákat művelhet. Ennek az önbizalomnak az erősítéséhez hozzájárult Gödöllő is. Fiúk! Maguk valamennyien, nemcsak a cserkészek, hanem a nem-cserkészek is azt érezhetik, hogy olyan nemzetnek a fiai, amely nemzetnek értékes jellemvonásai vannak. Csak rajtunk múlik, a mi akaratunkon múlik, hogy ezek az értékes hajlamok az ifjúságban valóban értékes tulajdonságokká fejlődjenek. Fiúk! Mindenki használja fel ezt a gödöllői önbizalmat saját értékes hajlamainak a kifejlesztésére.

3. Menjünk most képzeletben ezzel a magyar önbizalommal Gödöllőre. S az előbb mondottakkal kapcsolatban kössünk ki a magyar fiúk ügyességénél. Itt többek között a zsákárjáték vonja magára figyelmünket. Ezt a játékot a magyar fiúk a londoni cserkészvilágtáborozáson a hinduknál látták. Nekem úgy mondták el az ezzel kapcsolatos eseményeket, hogy a hinduk nem akartak másokat erre megtanítani. Azonban a magyar fiúk ellesték a játékeszköz szerkezetét és a játék módját, — úgy, hogy most már a játéknak több változatát ismerik, mint a hinduk. A meglévő formákhoz újakat is alkottak. Fiúk! A cserkészekhez hasonlóan ápolják a magukban lévő ügyességet.

4. A magyar ügyességnek egyik sajátos formája a kapuk tervezésében és felépítésében jutott kifejezésre. Ezek egyúttal nagyon értékes és általános pedagógiai elvet demonstráltak. Ugyanis azt mondjuk tanítványainknak, hogy a tanmenet készítésében különös gondot fordítsanak a helyi viszonyokra. Hát itt a táborban szép látványt nyújtott a helyi viszonyoknak megfelelő eredeti, díszes kapuk sora. így pl. a balatonfüredi cserkészcsapat táborbejáratának felső része nádból készített cserkészkalap volt. Az esztergomi gimnázium cserkészcsapata táborának kapuján az esztergomi bazilikát törekedett tükröztetni: közepén a kupolát, oldalt pedig a két tornyot. Ez egyúttal vallásos vonatkozás is. Kedvesen érintett az a kapu, amelynek ez volt a felírása: »Isten hozott!« Eredeti és szép volt Tolna vármegye kapuja: sárközi párta. Ezt gallyakból és cserepekben lévő virágokból rakták össze. A cserepek diszkréten a háttérbe vonultak, a jól gondozott virágok pedig annál jobban virítottak, intettek. Hogy a gazdaságtan is szóhoz jusson, említem azt, hogy Csanád vármegye táborának kapuján ezt a szót: Csanád hagymakoszorúból csinálták. Ugyancsak hagymából rakták ki a Makó szót. A sárospataki tanítóképző-intézet cserkészcsapatának kapuja annyiban volt stílszerű, amennyiben az ábécé 3 első betű4 _