Budapesti Tanítóképző Intézet, 1933

Érzékeny veszteséget jelent intézetünk részére Bárány Zsig- mondnak, intézetünk volt tanítványának és jótevőjének halála. Temetésén az intézet igazgatója a következő szavakkal búcsúztatta :

Mélyen tisztelt Gyászoló Közönség! A budapesti I. kér., áll. tanítóképző-intézet tanártestülete és ifjúsága nevében búcsúzom Bárány Zsigmondtól. Búcsúzni jöttünk intézetünk volt tanítványától, intézetünk jótevőjétől. Búcsúzásunk hódolat az előtt a nagyság előtt, amely nagyságnak neve: Hála, önzetlenség, áldozatkészség ... A földi életben aránylag sokan jutnak magas pozícióba, azonban az idealizmus birodalmában aránylag nagyon kevesen jutnak el a kívánatos magaslatra. E kevesek egyike Bárány Zsigmond. Négy társa megbízásából bol ketten, hol egyedül éveken át jött hozzánk, átnyújtott nekem 100 (egyszer kétszáz) pengőről szóló betéti könyvet azzal a kérelemmel, hogy ezzel egy-két végzett növendéket indítsunk el az élet útjára: Hogy ez milyen nagy dolog, azt különösen akkor érezzük, ha megállapítjuk azt az igazságot, amely szerint az emberek kérései és adakozásai sokszor úgy viszonylanak egymáshoz, mint a Ferenc József-csúcs valamely kicsiny határdombhoz. Bárány Zsigmond az értékek világában olyan nagyság, mint a milyen nagyság a hegyek sorában a Ferenc József-csúcs. Szeretnők, ha az a ritka mag, amelyet elvetett, bőséges gyümölcsöket teremne.' Bárány Zsigmond! Isten Veled!

Az iskolai év utolsó napjaiban súlyos csapás érte intézetünket Snasel Ferenc c. igazgató halálával. Intézetünk egykori tanára a szegedi klinikán halt meg. Június hó 27-én temették el Szegeden. A temetésen intézetünk és egyesületünk részéről Éber Rezső helyezett el koszorúkat és mondott búcsúbeszédet. (Éber Rezső búcsúbeszédét lásd később.) Snasel Ferenc életrajzi adatait az 1926/27-évi intézeti értesítő tartalmazza.

Ezek voltak intézetünk történetének főbb külső mozzanatai. Intézetünk történetének belső mozzanatai növendékeink lelkében mentek végbe. Munkánk eredményessége azon fordul meg, vájjon ezek a belső mozzanatok építő jellegűek voltak-e vagy sem.

B) Drozdy Gyula búcsúztatása.

(Elmondta az intézet igazgatója.)

Kedves Barátom! Ne vedd rossz néven, hogy tiltakozásod ellenére is ide fárasztottunk. Nem Neked, hanem nekünk, az ifjúságnak van szüksége arra, hogy búcsúztassunk, s hogy ezzel kapcsolatosan munkásságodról halvány képet fessünk. E festéshez a hátteret Aristoteles filozófiájából veszem. Aristoteles szerint, ami a dolgokon változatlan, lényeges és érzékfeletti, az a forma, ami változó és érzékelhető, az az anyag. Ami a lélek a testnek, az a forma általában minden anyagnak. Megkülönböztet lehetőséget és valóságot. Ez a nevelés szempontjából azt je— 27 —