Budapesti Tanítóképző Intézet, 1929
III. D. e. 11 óra 30 perckor a temetőben: 1. Varga István V. éves növ. beszéde. 2. Gyászének. Énekli az ifj. énekkar. Az elhangzott felolvasásokat alább közöljük: FRANK ANTAL dr: Quiní József pedagógiai jelentőségéről általában. Működése intézetünkben. A pedagógiának vannak örök gondolatai, s ebben az értelemben lehet paedagogia perennis-ről, azaz örök pedagógiáról beszélni. Vannak a pedagógiának olyan gondolatai, melyek időnként visszatérnek, vanníak olyan gondolatai, amelyek bizonyos korszakokra jellemzők és végül vannak olyan gondolatai, amelyek a mai idők termékei. Quint József résztvett mind a mai idők gondolattermelésében, mind azoknak a régi gondolatoknak a kiválogatásában, amelyek a mai szükségletek kielégítésére alkalmasak. Éles Ítélőképessége valósággal választóvízként különítette el az értékes és értéktelen gondolatokat. Talán Bacontól vagy Wesselényitől tanulta azt, hogy előítéletektől függetlenül mondjon ítéletet emberekről, dolgokról és főként — pedagógiai kérdésekről. S talán Descartestól tanulta azt, hogy közvetlenül belátható pedagógiai alaptételekre törekedjék. Descartes gondolatmenetében csak azt fogadta el, ami tiszta és világos volt, mint az az alaptétele, hogy gondolkodom, tehát vagyok. Quint József gondolkozása nemcsak a tudományosan képzett, hanem a nagyközönség részére is tiszta és világos volt. A józan ész alapján való ítéletnek lényeges szerep jutott szellemi életében. Ez a józan ész mindenütt a való (azaz magyar) helyzetet tanulmányozta, mindenütt a való szükségletet nézte. Egy kérdést (pl. A népiskóla feladata) nem úgy fogott meg, hogy elolvassa néhány könyvnek az erre vonatkozó részét, (bár sokat olvasott is), hanem kutatás tárgyává teszi a nép életét, a nép szükségleteit, s ebből vezeti le a népiskola feladatát. S ha megállapítja, hogy a nép élete a családdal, a társadalommal, az egyházzal és az állammal kapcsolatos, akkor azt kutatja, hogyan kell a népiskolában nevelni, hogy a felnőtt élete ezekben a szervezetekben mintaszerű legyen. Quint József ebben a gondolkozásában egyrészt arra az eredményre jutott, amit már mások is megállapítottak, másrészt sajátos színnel ellátott új gondolatok érleléséhez is hozzájárult. Ámbár Quint József élénken résztvett gondolatok termelésében is, jelentőségének lényegét nem ebben kell keresnünk, hanem abban a munkában, amellyel — az eredetre való tekintet nélkül — mindazokat a gondolatokat terjesztette, amelyekre