Budapesti Tanítóképző Intézet, 1929
1 t gedjünk, hogy a gyermeknek játékban, mesében, dalban része legyen stb., azonban Quint József lényegesen hozzájárult ahhoz, hogy ezek a pedagógiai kívánságok a jelenben már több eleven erőt jelentenek a magyar pedagógia területén, mint képviseltek a múltban. Ha figyelemmel kísérjük a pedagógiai irodalmat, akkor ebben a pedagógiai gondolatok sokaságát találjuk. Ezek a gondolatok mindaddig, amig azokat a gyakorlatban meg nem valósítják, csak helyzeti energiát képviselnek. Mozgási energiát az ad ezeknek a gondolatoknak, aki azokat a gyakorlatba való átültetéshez közelebb tudja hozni. Quint József szuggesztiv erejével sok gondolatnak adott mozgási energiát. Ö mozgatott sok gondolatot az elméletből a gyakorlatba. Művész volt abban, hogy a szürke elmélet egyes elveiből a gyakorlat élő fáját formálja. Ő volt a pedagógiai elmélet és gyakorlat egysége gondolatának egyik legfőbb képviselője. Quint Józsefnek jelentős szerep jutott az új népiskolai tanterv készítésében. E munkásság nagysága a helyzet természeténél fogva közelebbről nem jelölhető meg. Egy azonban megállapítható, t. i. az, hogy Quint József a Néptanítók Lapjában foglalt «A tanterv végrehajtása» c. rovat révén, tankönyvei, vezérkönyvei és a minisztérium által rendezett tanfolyamok útján megmérhetetlen szolgálatot tett abban a tekintetben, hogy ez a tanterv életet nyerjen. A legjobb tanterv is holt alkotás, ha nincsenek tanítói lelkek, akik abba az alkotásba életet lehelnek. Quint József munkássága sok helyen valósággal felrázta a lelkeket. Akárhonnan származzanak az új tanterv egyes gondolatai, azok terjesztése révén sokakra nézve ő volt e gondolatok felfedezője. Ő gyújtotta meg azt a mécsest, amely mellett sokan egészen új pedagógiai világot pillantottak meg. Kornis Gyula államtitkár úr mondotta egyszer, hogy valakinek a jelentőségét legjobban abból lehet megállapítani, ha igy vetjük fel a kérdést: Mi hiányoznék, ha az illető nem élt volna? Ezt a kérdést alkalmazom most Quint Józsefre és azt kérdezem: «Mi hiányoznék, ha Quint József nem élt volna?» Felelet: Jelentékeny százalék hiányoznék abból a lendületes munkából, mely napjainkban a népoktatás terén észlelhető. Korlátolt terem nem engedi meg, hogy azokat a gondolatokat, amelyeket Quint József hirdetett, mind sorra vegyem és kutatás tárgyává tegyem azok forrását. Nem vizsgálhatom azt, hogy mennyire vett át gondolatokat, mennyire formálta azokat saját egyénisége szerint, mennyire alakította azokat a magyar viszonyokhoz, mennyire fejlesztette azokat tovább, vagy mennyire tekinthető ő azok forrásának, azt azonban határozottan állíthatjuk, hogy előbb említett értékei mellett, illetőleg említett értékeiben «eredeti egyéniség» volt. Ennek kézzelfogható bizonyítéka az a tény is, hogy a szlovén tanítók egyesületének vezetője engedélyt kért arra, hogy a Quint-Drozdy-féle beszéd-