Budapesti Tanítóképző Intézet, 1928

Az első korszakból örökségképp maradt zilált állapotokat nagy méretű fejlődés váltotta fel. Az elemi tanítóképző televény talajából kisarjadt s dús lom­bozató fává erősbödött) a polgári iskolai tanárképző; életbe lépett (a hazai képzőkben itt először) a tanítónevelés fontos tényezője, az internátus; először ez az intézet alakúi át négy évfolyamúvá; itt készülnek a tanítóképző-intézetek tantervei; az intézet különböző kiállításokon nagy sikerrel mutatja be működésének eredményeit; felépül a Pedagógiám' díszes palotája, hol szerves egységet alkotva, egymáshoz fűződnek az összes népoktatási intézmények, melyek­nek legfelsőbb tagozata a tanítóképző-intézeti tanárképző; ezt az egész szervezetet egységes vérkeringés hatja és futja át. Az intézet ad helyet az Orsz. Tanszermúzeumnak, az intézet öleli magához az Orsz. tanítói árvaházat. Ezen kiterjeszkedés mellett az intézet belső munkája is mind intenzivebbé válik. Kialakúi a tanítóképző-intézetek sajátos módszere és peda­gógiai irányzata, mely a tanítóképzők első könyveinek a meg­írásához is indítékot ad. A magyar nemzeti népoktatás útját egyengetik az innen ki­került népiskolai könyvek, melyek a magyar nép faji értékeit di­daktikai értékekké alakítják át s a Néptanítók Lapja által fejlesz- tőleg és országosan hat az intézet — elsősorban éppen igazgatója útján —- az egész magyar népoktatásra. * Ezt a második korszakot (1899—1916.) az átalakulás, átszer­vezés korszaka váltja fel. Életképes sarjak önállóságra törekszenek s ha az önálló élet feltételei megvannak, az összekapcsolt intézmények saját, önálló életet akarnak élni. Gyertyánffy István nyugalomba vonultával az új igazgató, dr. Kiss Áron előtt e feltételek megteremtése állott feladatként; már az ő igazgatósága idejében meg is indult az elemi és polgári iskolai képzőnek elkülönítési s önállósítási folyamata, s ez tel­jesen végbe megy dr. Baló József igazgatósága idején. Üj remények, új perspektívák, új küzdelmek jellemzik ez át­meneti korszakot. E sorok irőja sokszor volt tanúja annak, miként vett új meg új lendületet (olykor miként lohadt) a két intézet önállóságához fűzött bizodalom az igazgatók lelkében és tanúja volt annak az áldozatos fáradozásnak, mellyel Kiss Áron és Baló József lelkűk egész hevével, teljes energiájukkal létre hozták ez azt önállósítást. A polgári iskolai tanárképző megmaradt a régi helyén, övé lett az egész Pedagogium épülete s az elemi tanítóképző 1911-ben bevonulhatott új otthonába. Baló Józsefre várt az új épület berendezése s ő ezt a leg­nagyobb szeretettel, s a legnagyobb energiával hajtotta végre. — 23 — i

Next

/
Oldalképek
Tartalom