Budapesti Tanítóképző Intézet, 1928
bán, addig az érzelem és akarat tettek forrása. Quint József az egészséges tettek világát akarta megnyitni. Ö maga is nem a szavak, hanem á tettek embere volt. Önmagát adta, amikor az érzelmi és akarati világ felkarolásával tettekre buzdított. Quint József a vallásos élet ápolásában, a vallás nagy jelentőségének hirdetésével is közel állt a női lélekhez. Ez nem azt jelenti, hogy a férfiak nem volnának vallásosak, hanem csak azt, hogy a nők átlagban vallásosabbak. Paradoxonnak tetszik, de azt hiszem, nem járok messze az igazságtól, amikor azt mondom, hogy sok férfit értelmi világossága megakadályoz abban, hogy a végtelenbe lásson. Sok férfit a vélt értelmessége egyenesen rövidlátóvá tesz. Nem látja meg a mindeneket összetartó legfőbb Erőt. Quint József szellemi világa meglátta, átérezte a mindenség egységes Alkotóját. A népiskolai tanterv készítésében döntő irányító tényező volt Quint József. E tanterv határozottan kifejezi a vallásos nevelés szükségességét. Mielőtt megemlékezésem befejező gondolatára áttérnék, ki kell jelentenem, hogy megemlékezésem korántsem teljes. Quint József szellemi világa olyan gazdag, hogy azt ilyen rövid megemlékezés keretében nem lehet kimeríteni. Itt elsősorban Quint József szellemi világából azokat a gondolatokat, megnyilatkozásokat akartam érinteni, amelyek a Mária Dorothea Egyesület munkásságával kapcsolatosak. A fehér fényt a prizma a szivárvány színeire, nagyjában hét sávra bontja. Ha Quintről hét ilyen megemlékezést hallgatunk meg, (még csak a másodiknál tartok) akkor már tisztább lehet a róla való képünk, de teljes akkor sem lesz. Még tökéletesebben áll majd előttünk Quint József szellemi élete, ha ilyen megemlékezéseken kívül elolvassuk összes írásait. De a maga teljességében még akkor sem fogjuk őt megismerni, mert halálával nagyon sok le nem írt gondolat, terv örökre elveszett. Quint József szavai szerint: »Az ünnepélyek általában kétfélék: Olyanok, melyeken meg kell magyaráznunk, hogy kit miért ünnepelünk és olyanok, melyeken azt mondhatjuk az ünnepeknek, hogy mi mindig szerettünk és sokszor rád gondolunk, most pedig eljöttünk, hogy megköszönjük mindazt a jót, amit adtál nekünk!« Ha Quint József szavait alkalmazzuk a mai megemlékezésre, akkor azt kell mondanunk, számunkra felesleges annak a magyarázata, hogy miért tartjuk ezt a megemlékezést. Eljöttünk, hogy elmondhassuk: szeretjük az eszméidet, azokkal még jobban telíteni akarjuk lelkünket, hogy helyetted mi sugározhassuk ezeket tovább. De köszönetét is akarunk mondani. Köszönjük az eszméidben rejlő hitet, köszönjük a lelki világodban rejlő nevelői reményt, köszönjük azt a szeretetet, hogy megmutattad a nevelésben a feltámadás útját. De nemcsak szóval akarjuk Neked, Quint József! megköszönni azt a szellemi kincset, amelyet ránk hagytál, hanem tettel is. Ez a tettünk jövő munkánk szellemében fog kifejezésre jutni, amelyre most ünnepélyes fogadalmat teszünk. Quint József! Ünnepélyesen fogadjuk, hogy hazaszeretetünk fokmérőjét abban fogjuk látni, mennyire követjük eszméidet! — 20 — h
