Budapesti Tanítóképző Intézet, 1928
a felfedezésén, hogy a nagyon rossznak vélt gyermekben sokkal több az érték, mint amennyiről eddig tudott. Elrejtett kincsek is vannak a gyermekben, amelyek sokszor azért nem kerülnek felszínre, mert senki sem keresi őket. Quint József ezek keresésére buzdít bennünket. Quint József nagy, nemes lelkületét mutatja az is, hogy elismerte a nő rendkívüli értékét és nagy nevelői jelentőségét. Äzt állítja, hogy a nő subtilis lényéből állandóan új értékek áradnak. Megállapítja, hogy az emberi gondolkodás évezredek folyamán kultúrát és kultuszt teremtett a nő köré. Szinte klasszikusnak mondható az a megállapítása, hogy a nő, ha nem is nagyobb, de több, mint a férfi, A nő közelebb áll az emberi eszmény teljességéhez, ez teszi kiváltképen alkalmassá arra, hogy nevelő legyen. Abból a tényből, hogy a nőt magasabban látta, mint a férfit, következik az a pedagógiai meggyőződése, hogy nem fiús leányokat, hanem nőies lányokat kell nevelni. A nőről táplált gondolatmenete szellemében a nőies lányokban van több érték. Az ö felfogása szerint a nőies lányok inkább jelentenek nemzetgyarapodást, mint a fiús leányok. Az a tisztelet, amellyel Quint József a nőt körülveszi, kitűnik abból is, hogy a családi nevelést, és ebben az anya munkáját, milyen nagyra becsüli. Azt kívánja, hogy a tanítók, tanárok ta- núljanak módszert azoktól a szülőktől, akik jól nevelik gyermekeiket. Azt mondja a győri tanfolyamon: »Figyeljük meg tehát, hogyan bánik az anya gyermekével, hogyan tanítja beszédre.« (13. lap.) Sok más tekintetben, de a családi nevelés vonatkozásában is a magyar Pestalozzit kell Quint Józsefben tisztelnünk. Valamint Pestalozzi pedagógiájában Gertrud által jobbá tett családból indúl ki a társadalmi regeneráció, hasonlóképen keresi Quint József a családi nevelésben azokat a nevelői jellemvonásokat, amelyeket a hivatásos nevelőknek el kell sajátítaniok, hogy a nemzet újjászületését előkészíthessék. Az iskolának egyik legnagyobb fogyatékosságát: a mesterkélt hangot, az úgynevezett iskolaszagot, a családi élet természetes hangjával, természetes megnyilatkozásaival akarta orvosolni. Azt kívánja, hogy a gyermek az iskolában ne mesterkélt nyelven, ne éneklő, iskolás hangon beszéljen, hanem a családi élet természetes érintkezési nyelvén, természetes beszélgetési hangján mondja el mindazt, amit tapasztalt, gondol és érez. Quint József azt kívánja, hogy a tanítók és tanárok a jó szülők nevelési módszerét lessék el és ezt alkalmazzák az iskolában. Ügy érzem, e gondolat megvalósításával egy csapással meg lehetne szüntetni az iskolai élet ridegségét, a családnak és iskolának sokszor kedvezőtlen viszonyát. Jobb tanácsot nem adhatunk tanítónak és tanárnak, hogy az adott nevelési esetet úgy intézze el, mintha • a tanítvány apja vagy anyja volna. ( l Quint József nem győzi eléggé hirdetni a csalá ii élet melegségének rendkívüli hatását a gyermek fejlődésére. A családi élet melegségében, amelynek a fő élesztője a feleség, az anya, látja — 17 — 2
