Budapesti Tanítóképző Intézet, 1914

I. Az iskolai év története.

1. Áttekintés.

Az 1914. évi julius hó 28. napjától kezdve, amikor a háború kitört s az igazgató és összes kollegái táviratilag szóllittattak állomáshelyükre, szeptember 15-ig az volt a főgond, hogy az intézet hányadán áll a háborúval: sze Helyzetéből sorban kik vonatnak be katonai szolgálatra, kik maradnak itthon polgári s megszaporodott kötelességeik teljesítésére, gondolhat e az intézet az új iskolai év megnyitására, s ha megnyílik is az új iskolai év, esetleg nem kell-e azt az intézet épületének had egészségi célokra való lefoglalásával megszakítani ; az igazgatóság ez utóbbi okokból közelben fekvő helyiségek után is nézett, amelyek az intézeti épület esetleges katonai lefoglalása esetén az intézeti épületet helyetesithetnék, amikor megjelent a 110285/1914. VI. b. számú rendelet az iskolai év megnyitását illető teendők tárgyában, amelyből bizonyossá vált, hogy az uj iskolai év szeptember 15 én megkezdődik.

Akkor ugyan még kétesnek látszott, hogy e helyen ezt az iskolai évet zavartalanul befejezhetjük e, de ma konstatálhatjuk, hogy az 1914—15. iskolai év megnyitásától 1915. május végi bezárásáig zavartalanul tolyt le, annyira, hogy az intézet a polg. tanítóképző intézetnek és a polgári iskolájának is egész isk. évben zavartalan otthont nyújtott.

A tanárkarnak, hogy az isk. év nyugodtan lefolyhasson, nemcsak energiára, de képesítettségének, képességének különféle újszerű érvényesítésére is szüksége volt. Behívták katonai szolgálatra Dr. Radnai Oszkárt a magyar nyelv tanárát, Nagy Ferencet a földrajz, a torna tanárát, s igy ezeket az órákat az azokra képesített kartársaknak kellett ellátniok, habár ezeket ez idtig nem