Budapesti Tanítóképző Intézet, 1903
41 fokozatai. A fegyelem az oktatás szempontjából. Taneszközök, tankönyvek. Az irva-olvasás és beszéd- és értelemgyakorlatok részletes módszere tanítási próbákkal. III. osztály. Az összes népiskolai tárgyak tanításának módszere ; tanítási próbák a tárgyalás közben, oly sorban, amint a jelöltek nyilvános próbatanítása a gyakorló-iskolában ezt szükségessé teszi. C) Neveléstan. III. osztály. A nevelés és neveléstan fogalma. Induktiv megállapítása a növendékekkel együtt a nevelés terének, irányainak. Testi, erkölcsi, értelmi, érzelmi és vallásos nevelés céljai, eszközei, főkép az iskolai eszközök. Gondoskodás arról, hogy a jelöltek a nevelésnek ez ágait ne egymástól elszigetelten fogják fel, ami már a lelki jelenségek tárgyalása közben figyelem tárgya volt a lélektanban. D) Neveléstörténet és szervezettan. IV. osztály. A kereszténység előtti kor összefoglalása egy pár képben. Görögök, rómaiak. A kereszténység hatása a nevelésre. A nyugati egyház iskolái. A scholasticismus; a lovagok, városok. Egyetemek. A középkorbeli magyar nevelés és oktatás. A reformatio paedagogiája, főkép magyarországi adatok alapján. Ez utóbbival párvonalosan a r. kath. iskolaügy. A gondolkodás fordulata a XVI. században. A realismus a paedagogiában a különböző országokban, főkép Magyarországon. A XVIII. század. Rousseau; az emberbarátok, Felbiger: a Ratio educationis. A XVIII. század nevelési irodalma és népoktatásügye hazánkban a XIX. század I. és II. fele épen ily pontok szerint s megelőzőleg Pestalozzi, Herbart, Disterweg paedagogiája. A nevelés- és iskolaügy fejlődése hazánkban az 1868-ik év után. A magyar népoktatásügy szervezetéből: előleges bevezetés, a népiskola fentartását és szervezését illető ismeretek; állami felügyelet, a tanítóra vonatkozó ismeretek; a népiskola belső szervezetét illető ismeretek. A kisdedóvás és az emberbaráti intézetek. írásbeli dolgozatok tételei a neveléstani tárgyak köréből. II. osztály. Ez osztályban az írásbeli dolgozatok célja az volt, hogy a tanulók, amire a III. osztályba fellépnek, tudjanak jól szerkesztett tanítási tervezetet írni. Ebből a célból, mikor a módszertan tanmenete szerint lehetséges volt: a) az összekötő előkészítés és célkitűzés c. formális fokra nézve tettek próbákat 1. az »i« hang ismertetése c. tételhez; 2. a Balkán félsziget földrajzi ismertetése c. tételhez; b) gyakorolták azután az új anyag egységekben c. formális fokot: 1. »m« betű ismertetése c. tételhez készítvén tanítási egységeket s ezt próbálva egy olvasmány tárgyalásán is, a mint az a gyakorlóiskolában tani-