Budapesti Tanítóképző Intézet, 1901

46

ismerése és morphologiai fogalmak begyakorlása. A gvümölcsöskert növényei: mandula- és almafélék, mogyorócserje, dió- és szelíd gesztenyefa; a szőlő. Konyhakerti növények: ernyős-, keresztes-, fészkes-, pillangós virágú, tök-, liliom- és paréjféle konyhakerti növények leírása és termesztésük módjának rövid ismertetése. A tárgyalt gyümölcsalakok összefoglalása.

Állattan a téli hónapokban: a gerinczes állatok ismertetése. Előbb tartózkodási helyük szerint csoportosítva, később pedig a tárgyaltak rendszeres összefoglalása.

A lavaszszal virágzó növények közül: a hóvirág (nárczisz, pompás nőszirom), az ibolya; a leány-, mezei-, erdei-, berki- és boglárkökörcsiny, saláta- és réti szironták, gólyahir, tavaszi hérics; a tavaszi kankalin, pettyegetett tüdőfű (fekete és gumós nadálytő); az alma- és mandulafélék, a diófa, a ribiszkefélék, az akáczfa, orgonafa, vadrózsa (málna, eper vagy szamócza), liliomfélék (tulipán, jáczint, fehér liliom, májusi gyöngyvirág stb.), kosborfélék ; a mérges burgonyafélék (csalmatok, redősszirmú maszlag, maszlagos nadragulya, ebszőlő és fekete csucsor); a mérges ernyősök (büdös bürök, mérges ádáz, gyilkos csomorika) leírása.

II. osztály. Őszszel: Erdei fák és cserjék: barkások, szil-, juhar-, hárs-, kőris-, som- és bengefélék; az akáczfa. A tűlevelűek vagy tobzosok. A virágtalan növények: előtelepesek, mohok és telepesek. A külföldi növények közül: a kávéfa, theacserje, kakaófa, fűszernövények, narancsfélék, fügefa és rokonai, olajfa, a nevezetesebb külföldi pillangósak, gyapotcserje, kaucsukfa, kaktuszfélék, pálmák, banánok, ananász- és ágávéfélék, rizs, czukor- és bambusznád.

A téli hónapokban : a gerincztelen állatok közül az ízeltlábúak, puhatestűek és férgek behatóbb, a tüskebőrűek, bélnélküliek és az őslények rövidebb ismertetése. Az állatország rendszeres összefoglalása.

Tavaszszal: a hazai mezőgazdasági és ipari növények ismertetése. A növénytan általános részéből: a növények külső tagjainak s belső szerkezetének, a sejteknek és szöveteknek ismertetése. A növények életműködései. A növények földrajzi elterjedése és rendszeres felosztása.

B) Ásvány-, kőzet- és földtan, kapcsolatban a vegytannal.

III. osztály. A kémiai változások s azok feltételei, szétbontások és összetevések, összetett és egyszerű testek fogalma. Az oxigén. A levegő összetétele. Az oxydok. A fémek osztályozása. Yegyiilési hajlam. Vizbontó fémek. Hydrogén. A viz összetevése: a vízről. A sósav, chlor és vegyületei. Atomelmélet. Savak, bázisok, sók. Halogén-elemek; a kom'hasó és stassfurti só. A fotografozás. A fluor és üvegetetés; a fluorit. A salétromok és a salétromsav. Lőporg3’ártás. A kénsav és sói: keserűsó, csudasó. timsó, vas- és rézgálicz, a gipsz és súlypát. Kénessav. A szalamiasó és az ammóniák. A nitrogén körútja a természetben. A borax és borsav. A fősz-