Budapesti Tanítóképző Intézet, 1900

versenye, Az öreg és fiai, A gazdag, A király és kapás, Ki volt Árpád, Régi időből, Mi a haza. Ezeknek felmondásakor a tiszta, világos és természetes hangsúlyozás mindenkor megköveteltetett.

IV. osztály. 1. Olvasás. A Gyertyánffy-Kiss-Radó-féle a negyedik osztály számára készített részéből gyakorolták az értelmes és kellően hangsúlyozott olvasást. Az olvasottakat értelmezték és szabadon el is beszélték.

2. írás. a) A kis és nagy betűk szépírásának módját gyakorolták a Gyertyánffy-Kiss-Radó-féle ABC-ből.

b) Nyelvtani ismereteiknek megfelelő mondatokat szerkesztettek s ezeket naplóba írták s kijavították.

c) Tanult földrajzi leírásokat emlékezetből fogalmaztak és leírtak.

3. Az emlékezés gyakorlása. Tárgyalták, beemlézték és értelmesen felmondták a következő költeményeket:

Szüretünk, A bokor és a szél, Isten hozzád . . ., Hit, remény és szeretet, Hunyady, Szilágy Erzsébet, Ki volt nagyobb — ? Himnusz, Szózat.

c) Magyar nyelvtan.

1. osztály. 1. Beszéd- és értelemgyakorlatok alapján tanulták a tárgyaknak és azok részeinek helyes megnevezését; a tárgyak helyét, anyagát, alakját, használatát. Az igy felfogott szókból mondatokat alkottak, a mondatokat beszéddé fűzték.

2. Az írva-olvasás alapján gyakorolták a hangoknak a hallás után, későbben az azokat kifejező betűknek, a szóknak és mondatoknak olvasása közben egymástól való megkülönböztetését. Gyakorolták a szótagolást a nyelvérzék alapján. írás közben folyton figyelem fordíttatott a helyesírásra. Tanulták a nagy betűk használatát a nagy betűk tanulása közben.

II. osztály. A mondat fogalma, helyesírása és értelmes olvasása. Szók, szótagok, hangok, betűk. Magán- és mássalhangzók. Rövid és hosszú magánhangzók. Egy- és kétjegyű mássalhangzók. A mássalhangzók kettőztetése. Egy-, két-, három- s többtagú szók ismertetése s ezek elválasztása. A mondat két főrésze: az alany és állítmány fogalma. Vezeték- és keresztnév helyesírása. A személyes névmás, a főnév, a névelő, az ige és melléknév fogalma és alanyul vagy állítmányul való használata. A jelentő, kérdő és felszólító mondatok helyesírása. A főnevek, melléknevek, személyes névmások, igék egyes és többesszáma. Az igék három főideje. Nyelvtani elemzések a mondattan a szótan és a hangtan köréből.

III. osztály. A mondat fogalma s ennek két főrésze. A főnév, melléknév, ige, személyes és kérdő névmás fogalmai s ezek alanyi vagy állítmányi szerepe a mondatokban. A jelentő, kérdő és parancsoló mondatok s ezek helyesírása. A főnevek jelentés és alkotás szerint. Az igék jelen, múlt és jövő ideje, száma és személye. Jel-