Budapesti Tanítóképző Intézet, 1900

IV. Tanítóképesítés. Tanítóképesítő vizsgálatra a IV. osztályt ez iskolai évben vég­zett 17 növendék jelentkezett, a kik mind vizsgálatra bocsáttattak; közülök egy nem jelent meg s igy 16 jelölt tett képesítő vizsgálatot. Az írásbeli képesítő vizsgálat junius 1-én, 3-án és 4-én tarta­tott meg; a gyakorlati vizsgálatot tevő próbatanítások junius 13-án folytak le, szóbeli képesítő vizsgálat junius 15., 16., 17. és 18. napjain volt mindig délelőtt 9—1-ig. A vizsgálat elnöke Kovács Albert, ev. ref. theol. tanár, igazgató-tanácsos volt, mint a fő- és székvárosi kir. tanfelügyelő helyettese. Az írásbeli vizsgálatoknak a kir. tanfelügyelő által kijelölt tételei a következők voltak: 1. Paedagogiai s egyszersmind magyar nyelvi értekezés. Az írás és olvasás tanításának története hazánkban. 2. Kémet nyelv. »Die Glieder des Leibes« czímű német szöveg lefordítása szótár segítségével. 3. Geometria. 1. Valamely gömb felszíne egy egyenlő oldalú hengernek és egyenlő oldalú kúpnak a felszínével egyenlő nagyságú és pedig 1147.9136 dm2; mekkora ezen három test köbtartalma külön-külön ? 2. Ha valamely egyenlő oldalú hengerbe egyenes kúpot s gömböt szerkesztünk, mekkora az egyes testek felszíne, ha a henger sugara 2'5 dm. 3. Mekkora egy gömbszelet felülete és köb­tartalma, ha megmérhető körének sugara 42 cm., magassága pedig 22 cm. ? b) mekkora azon gömb felülete és köbtartalma, a melyhez ezen gömbszelet tartozik. 4. Valamely ólomból öntött gömbréteg két körének sugara: a) 12 cm., b) 9 cm., a magassága 8 cm. Hány darab 4 milliméteres átmérőjű golyót lehet ezen gömbrétegből önteni ? A jelölteknek kötelességük volt e négy tételből kettőt szabad választás szerint kidolgozni. 4. Kémet és szerb nyelvű iskolákra képesíttetni óhajtók szá­mára : Kidolgozandó volt a magyar értekezés tétele német, illetőleg szerb nyelven. t 5. Rajzból a tanári kar a következő tételt jelölte ki: Egy épí­tészeti forma, szabad kézzel, szemmértékre, látszatilag való lerajzo­lása természet után, testmintáról. 6. Szépírásból: Négy sor magyar szépírás : kettő rendes folyó­írással, kettő pedig rond-írással; szöveg a Szózat négy első sora. G

Next

/
Oldalképek
Tartalom