Budapesti Tanítóképző Intézet, 1900
tempo, abbreviatura, csukló- és ujjképzőgyakorlatok, kem.-D, l.-H, k.-B, l.-G, k.-A, l.-Fis, k.-Es, l.-C,. k.-E, l.-Cis, k.-As, 1.-F. Előütések, trilla, utóütés, gyöngytrilla, mordent, előutóütés, staccato, pizzicato, arco, tört hangzatok, kettős hangok, vonásgya- :l korlatok. Fekvések: félfekvés, második, harmadik, negyedik fekvés. Közben Alard, Viotti, Pleyel könnyebb duói, valamint a népiskola énektanítási anyaga. Ez utóbbit az utolsó évfolyambeliek n más könnyebb létrákba is átteszik. Az előre haladottabbak ezenkívül több hegedűre, vagy hege- !j dűre és más hangszerekre írt társas darabokat is játszanak. F) Egyházi ének és zene. a) Róm. kath. egyházi ének. III. osztály. Bevezetés a Gergelv-féle karének rendszerének ismeretébe. Hangnév. Szolmizáczió. Egyházi hangnemek. Authentikus és pla- galis hangnemek. Hangirás. A vonalrendszer. Kulcsok. A »custos«. A hangok időbeli értéke. Szünetjelek. Accentus és concentus. Technikai gyakorlatok az egyházi hangnemekből alakítható hangsorozatok és hangközök elsajátítására. . Szertartásos énekek: Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepére ; Hamvazó szerdára, Virágvasárnapra; a passiók; nagyszombati j (feltámadásí) szertartásos énekek. Buzaszentelési szertartásos énekek. A responsoriumok dallamai. IV. osztály. Egyházi szertartásos és népénekek orgonakisé- ( rettel. Miseénekek, énekek az Oltári szentségről, ádventi, karácsonyi újévi, nagybőjti, húsvéti, pünkösdi s más alkalomszerű énekek. Mária-énekek. Siralmak. Litániák. Antiphónák. Zsoltárok. A »Te Deum«. Responsoriumok. b) Protestáns egyházi ének és zene. Ill —IV. osztály. Az illető : felekezetek szokottabb egyházi énekei orgonán előbb pedál nélkül, ■ később pedállal, azonkívül könyv nélkül tanult szövegek ének- „ lése. Egyházi énekek éneklése orgonakisérettel. XII. Kézimunka. a) Agyagmintázás (kézügyesitő alapon). I. osztály. 1. Gyümölcsalakzatok (golyó, baraczk, alma, tojás, szilva, körte, dinnye, paprika, paradicsom, dió, makk és gomba). 2. Edény-, eszköz- és ruházati alakzatok (hordó, cseber, válú, tányér, korsó, kosár, kalapács, balta, kalap és csizma). 3. Mértani alakzatok (sík D-lap, körlap, ellipsis, derékszögű hasáb, koczka, gúla, henger, kúp és gömb). 4. Egyszerű levélalakok (alma-, nyár-, baraczk-, rózsa- és szőlőlevelek mintázása sík idomban). b) Papírmunka: 1. Mértani lapok (négyzet, tégla, hatszögű és körlap vágása, : színes papirral bevonása és a sarkoknak vászonnal ragasztása).
