Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1919
Iskolánk multja - Az 1919-20. tanév története
2 I. Iskolánk múltja. Pest városa a másfélszázados török szolgaság és a Rákóczi-szabad- ságharc szenvedései után romjaiból új életre ébredve, 1717-ben iskoláinak vezetését a kegyes-tanitórendre bízta. A két első piarista tanító 1717. nov. 17-én kezdte meg a tanítást 155 tanulóval, a syntaxisták és principisták osztályával. A következő évben a retorikai osztály is megnyílt. 1743-ban magánjellegű bölcsészeti tanfolyamot nyitottak. A kétéves tanfolyam 1752-ben nyilvános jelleget nyert és 1784-ben szűnt meg, mert az egyetemnek Pestre való áthelyezése után feleslegessé vált. A tanfolyamot 1752—1784 között 2887 tanuló látogatta. A bölcsészeti iskola úttörő munkát végzett a modernebb irányú, Leibnitz, Wolf és Newton szellemében művelt filozófia meghonosításával, a mathematika, fizika és földrajz tanításával. A gimnáziumi tanítás 1777-ig a jezsuita-rendszer keretében folyt, de különös gondot fordítottak a reális tárgyak és a magyar nyelv tanítására. Ez utóbbit hathatósan támogatták a magyar nyelvű iskolai színi előadások, melyek 1718-ban kezdődtek meg. A gimnázium az első Ratio educationis (1777.) után ötosztályúvá (három grammatikai és két humaniora-osztály), a második Ratio (1806.) után pedig hatosztályúvá (nég3r grammatika és két humaniora) alakult. Az intézet tanárai állhatatosan küzdöttek 11. József germanizáló törekvései ellen és a magyar nyelv és szellem a 48 előtti latin iskolákban a nemzeti felbuzdulás kórszakában egyre erősebben érvényesült. A szabadság- harc után a gimnázium főgimnáziummá alakult. 1850-ben nyílt meg a 7. osztály, 1851-ben tartották meg az első érettségi vizsgálatot 143 tanulóval. Az iskola az abszolutizmus alatt is megőrizte magyar szellemét. Az iskola első, ideiglenes heljdsége 1717/18-ban egy alacsony házikóban volt a mostani Eskü-út és Galamb-utca sarkán, 1718—1762. között a mai Galamb-utca 4. sz. házban (egykori jezsuita rezidencia) tanítottak, innét 1762-ben költöztek át a piarista-rend által megszerzett gr. Esterházy- féle telekre (most Eskü-tér 1. és Piarista-utca 3.). Iskolánk mostani helyiségébe 1917. febr. 14-én költözött át. Intézetünk tanárai között a tudományban és irodalomban különösen kitűntek : Dezsericky Ince, br. Cörver Elek és János, gr. Königsacker Jó?sef, br. Schaffrath Lipót, Bajtay Antal, Benyák Bernát, Horányi Elek, Simái Kristóf, Koppi Károly, Hanák János,‘‘Horváth Ciryll, Szepesi Imre, Somhegyi Ferenc, Kalmár Endre, Maywald József, Pintér Kálmán, Prónai Antal. Immár 203 éves iskolánk tanítványai voltak: br. Orczy Lőrinc, Bacsányi János, Verseghy Ferenc, Katona József, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor, Lenau Miklós, Toldy Ferenc, Fejér György, br. Eötvös Loránd. II. Az 1919—20. tanév története. 1. Visszapillantás az 1918—19. tanévre. A világháború folytatódó zajában kezdtük meg az 1918—19. tanévet, remélve, hogy boldogító békében fogjuk azt befejezni. Kétizben érte gyász tanártestületünket. Baksay Józsefet 1918. szept. 10-én, Flóderer Imrét pedig 1919. március 29-én veszítettük el. A tanév lefolyása megfelelt országunk forradalmi állapotának. Ennek részleteiről szükségtelen megemlékeznünk. Az új szellemnek a közép
