Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1917
A piarista szellem
A PIARISTA SZELLEM 3 és mihez ragaszkodjunk a jövőben, mint magunkéhoz? Van-e ■és milyen a piarista szellem9 Meghamisítanám a kalazanciusi hagyományt és ellene mondanék a kétszázéves magyar tradíciónak, ha nem a szent Alapító szavaival kezdeném: Omnia ad maius pietatis incre- mentum: mindent az Istenből élő bensőséges lélek térfoglalására! Az istenfélelem, a vallásos bensőség, az «egy szükséges» szelleme volt mindig első vezérlő ideálunk. Ez az első mozgatója minden intézménynek, amely a krisztusi egyház csodálatos törzséről sarjadt. Ebben egyek vagyunk valamennyien, ez tehát nem külön jellege a mi szellemünknek. Mi hát az, ami a miénk? Felel a kérdésre a hely, ahol állunk. Az Árpádházi királyok egyházában vagyunk; ezen az oltáron közel kilencszáz éve áll a boldogságos szűz Mária képe: a Boldogasszonyé, aki egy személyben a Magyarok Nagyasszonya és a Kegyes Iskolák Királynője. Az ő személye számunkra szimbólum: gyönyörű szimbóluma annak a benső, eleven egységnek, amelyben összeforrt a piarista-rend és a magyarság. Sokszor halljuk emlegetni, fráziskép is gyakran, a hazafias piarista-rend-et; de tudjuk, érezzük, hogy kemény igazságot rejt ez a szó. Mi büszkék vagyunk rá, hogy mindenestül belegyökereztünk a magyarság televény földjébe; büszkék vagyunk rá. hogy o. maggarpiaristarend vagyunk. És büszkék vagyunk arra is, hogy elsősorban a mi iskolánk műve, hogy Pest magyar várossá lett. Mikor idejöttünk, Pest, a császári város, mindenestül német volt. «Szégyen volt magyarul szólni, hazánkban oly igen elfogyott az hazánkbéli nyelv» — írja a rendfőnöknek Esterházy Imre gróf. A régi ifjúsági lajstromokban még olyan nevek mellett is, mint Majláth, Lászlóffg, Szalag, Szilassg, ott találjuk ezt a szomorú -és szégyenletes megjegyzést: Nem tud magyarul. Ebben a szomorú korban jelennek meg a Dugonicsok és Horángiak. «A nyomorúságok alatt elégségesen nyögő édes hazánk iránt való böcsületes és tartozó szeretet» hozza őket. aProvehimur non praemio, séd patrio amore, nem jutalom, hanem a hazaszeretet ösztönöz minket», írja Horángi. Élik a nemzet szellemi életét, a legjobbakkal együtt. írók, tudósok, hazafiak az ő bizalmasaik. A Bessengegek, Orczg Lőrincek, Ángosok legbuzgóbb fegyver- iársai, bámulói, szellemük terjesztői közülük kerülnek ki. Mária Terézia és II. József német-latin világában magyarul tanítanak, magyar tudományt írnak, magyar szinielőadásokat tartanak, magyar tudományos Akadémia tervein töprengenek és meg
