Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1913

Friedreich Endre: A budapesti piarista telek története - I. A piaristák első telke

I.

A piaristák első telke.

(A Görög-udvar.)

A Galamb-utcában egy ódon ház áll, kortársa a városháztéri Glöckelsberg-palotának, melyet tavaly lebontottak, hogy helyet adjon az új építkezésnek. Hosszú, vedlett vakolatú falával végignyúlik a szűk utcán. Vasrácsos ablakaival, kőpárkányos kapujával, boltozatos lépcsőházával ugyancsak kikívánkoznék a környezetből, ha nem egy hozzá illő útött-kopott házzal nézne farkasszemet. Földszintjén boltíves raktárak és műhelyek vannak, az emeleten cellákból átalakított lakások, melyek az utcára néző folyosóra nyílnak. A gyepes udvar közepén a görögök temploma áll, a falába illesztett sírkövek egykori papjainak s kalmár szellemű híveinek emlékét őrzik.

A régi házat az évek súlya is pusztulásra szánta, de a szabályozás sem kegyelmez neki, mert a görögök telke körülbelül egy öllel fog hozzájárulni a Galamb-utca kiszélesítéséhez. így tehát néhány év múlva el fog tűnni a jezsuiták egykori rezidenciája, melyet 1702-ben kezdtek építeni, majd mielőtt még befejezhették volna, eladták a városnak, ez pedig 1718-ban a piaristáknak adományozta.

Buda visszafoglalása után a régi szerzetesrendek visszatértek, majd újabbak is telepedtek le, hogy résztvegyenek a lehanyatlott hitélet föllendítésében. így a jezsuiták, akik Budán már 1686 óta működtek, Pesten is akartak házat és iskolát alapítani. Széchenyi György esztergomi érsek, a budai kollégium alapítója, arra kötelezte őket, hogy idővel akadémiát állítsanak föl, de a terv megvalósítása egyelőre nehéznek látszott, azért 1701-ben gr. Kollonics Lipóthoz fotyamodtak, hogy a Széchenyi- féle alapítván)^ súlyos kötelezettségein enyhítsen. A jezsuiták azzal érveltek, hogy a budai vár a közlekedés, élelmezés nehézségei és a lakáshiány miatt népesebb főiskolának nem való, azonkívül a katonai hatóság sem tűrhetne meg a várban nagyobb-