Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1913

Friedreich Endre: A budapesti piarista telek története - III. A Glöckelsberg-palota

32

szerint azzal is, hogy a római hypocaustnm falai tiszták, a töröké ellenben kormosak, amely különbségnek oka nem az időbeli különbség, hanem az a körülmény, hogy a törökök fűtésre mindenféle éghető anyagot felhasználtak, a rómaiak ellenben csak fát és faszenet. Az oszlopok anyaga tégla és kő, a rajtuk nyugvó padozat kőlapokból áll. A téglák méretei 23—I6V2—47s cm., az oszlopok magassága 70—95 cm. között váltakozik.

Az épület talán azon fürdők egyike, melyekről a Pesten 1663-ban megfordult Évii a Cselebi török utazó is megemlékezik: «Van ugyan két gőzfürdője, de gőzfürdőre (hámám) szükség nincs, mivel a tél zordonsága miatt valamennyi házban kályha van s fürdő módjára fűtött házak. Minden kályha mellé egy mosdó szobácska van állítva. Van két vendégfogadója, de ezekre sincs szükség. A lakosság ugyanis a vendégeket a fogadókban nem szállásolja el, hanem házaikban készítenek vendégszobát és elszállásolják».1

Lehetséges, hogy a zordon és a délvidéki népnek szokatlan tél arra indította a törököt, hogy a lakóházakban és fogadókban is használják a fűtésnek e kényelmes és nagy meleget adó módját.

Az épületnek a Duna felé néző fala mellett egy rakáson sok birkacsont került elő egy magasságban az épület padlójával. Nem ásták el, hanem igazi keleti szokás szerint kidobálták az udvarra.1 2

A telket 1694-ben Heissler Donát gr. főhadbiztos szerezte meg 500 forintért. Ekkor szélessége 40, hosszúsága 32 öl, adója 3 forint volt. Heissler valószínűleg házat akart építtetni és itt akart letelepedni, mert a ráckevei uradalmat és a Csepelszigetet is megszerezte, de 1696-ban a török ellen vívott harcban súlyosan megsebesült és Szegeden meghalt.3 1697 okt. 16-án a telket Glöckelsbergné szül. hillingeni Hufnagel Johanna Zsófia vette meg 450 forintért.

Glöckelsberg még ugyanezen évben hozzáfogott az építkezéshez. Először is a telek dunaparti részét kellett megóvnia a folyam pusztításaitól. Türck százados, katonai mérnök tervei szerint rondellát építtetett faragott kövekből, melyek vaskapcsok- kal voltak összekötve. A munkát Spazz Rókus kőművesmester

1 Evlia Cselebi magyarországi utazásai. Ford. Karácson Imre. 259. 1.

2 A török hypocaustumot Palóezi Edgár ismertette a Pesti Hirlap 1914. máj. 9. számában.

3 Reizner János : Szeged története. I. 190. 1. Tört. Tár. 1890. évf. 96. 1.