Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1913

Friedreich Endre: A budapesti piarista telek története - I. A piaristák első telke

17

1 A Taschner- (később Resch-féle) ház felé eső rész emeletét Csak 1741-ben építették ki 470 forint költséggel. (Vár. jk. 1741. aug. 1.)

A kegyes-tanítórendick budapesti értesítője. 2

vakolatsávot látunk. Ez jelzi a tűzfalat. Az épület itt kezdődött és a Kötő-utca sarkán álló Taschner-háznál (189. sz.) végződött.1 A régipósta-utcai sarkot — mint a Balla-féle térképen is látszik — üresen hagyták; ezt már a görögök építették be, de a régi épülettel egyöntetű stílusban, úgy hogy a Galamb-utcáról nem lehet megkülönböztetni a kétféle építkezést.

A jezsuitaház ugyan nem sorozható a műemlékek közé, csak kapujának Ízléses barokstilű kőpár- kánya érdemel figyelmet, de tisztes — immár kétszáztizen- két éves — kora arra kényszerített, hogy meghatározásával az olvasót untassuk.

A városi magisztrátus eleinte nagy igyekezettel hozzálátott a szükséges átalakításokhoz és Mosel János Antal szindikust bízta meg a munka vezetésével. Mosel az épületnek a Rondella felé eső földszintes részén egy kétablakos helyiséget jelölt ki, egy-egy háromablakosat a grammatikának és a parvának.

Fölhuzatta a közfalakat, bevakoltatta és kitégláztatta az iskolatermeket, padokat és katedrákat, ablakokat készíttetett, kályhákat rakatott. Az őszi vakáció alatt a legszükségesebb munkát elvégezvén, úgy hogy 1718 okt. 31-én már át is költözhettek.

Mosel gondoskodása még tovább is terjedt.

5. A Görög-udvar galamb-utcai szárnya a Régi- pósta-utca felől.