Kegyes Tanítórendiek főgimnázuma, Budapest, 1911
Dr. Suták József
DR. SUTÁK JÓZSEF állítja, mely egész lelkét áthatja: omnia apud me mathematice fiunt (Regulae ad directionem ingenii). — Hogy mennyire összeforrott Suták egész lelke a gimnáziummal, legfényesebben bizonyítja az, hogy ez a nagy tudós, aki otthon íróasztalánál a felső matematika legbonyolultabb s legnehezebb problémáit éjt-napot összetéve oldogatta s akinek olt- hatatlan tudományos érdeklődése minden percét drágává avatta: nem átallotta évtizedeken keresztül vezetni a keze alatt nagyra nőtt ifjúsági könyvtár aprólékos ügyes-bajos dolgait. Tizenkét osztály szellemi táplálékáról a legnagyobb gonddal, ritka odaadással és drága idejének odaajándékozásával a legpontosabban gondoskodott. M * -* Aki ismeri a középiskolai tanár idegőrlő munkáját s nagy elfoglaltságát, az joggal csodálkozhatik azon a széleskörű s hatalmas tudományos munkásságon, melyet Suták gimnáziumi teendőinek pontos, lelkiismeretes és odaadó elvégzése mellett kifejtett ; csodálkozhatik azon az óriási munkaerőn, mely a dologtevésben szinte kimerithetetlennek bizonyult. Szellemi energiájának ez a kifogyhatatlansága mintegy rádiumemberré avatja öt. Csakis ez a természete teszi érthetővé, hogy gimnáziumi tanári elfoglaltsága mellett 1896 óta a budapesti tudomány- egyetemen mint a matematika magántanára 32 szemeszteren keresztül 3—4 órában nagy hatással adott elő. Egy ideig az Eötvös-kollégium vezető szaktanára is volt s másfél évtized óta a budapesti orsz. tanárvizsgáló-bizottság tagja. Tudományos munkái közül a következő fontosabbakat említjük fel: Az isoklin normálisok görbéinek meghatározása és alkalmazása a másodrendű f elületekre. Budapest, 1891. — A másod- osztályú felületek általános elmélete. U. o. 1895. — Ez a mű a másodrendű felületek duáljait az utóbbiaktól függetlenül tárgyalja. Közönségesen u. i. a másodosztályú felületek tulajdonságait a másodrendűekéből a dualitás elvének alkalmazásával szokás lehozni, mely eljárás helyesen alkalmazva valóban elvezet a kívánt eredményekhez, de mint a szerző példákra hivatkozva említi, ezen eredmények sokszor hiányosan jelennek meg. Ilyen hiányok az önálló tárgyalásban nem jöhetnek elő. — Bolyai János, Appendix Scientia spatii absolute vera exhibens. A tér abszolút igaz tudománya. Előszóval, magyar fordítással és magyarázattal. Bolyai J. életrajzával Schmidt
