IV. kerületi (belvárosi) községi főreáliskola, Budapest, 1913
VII. Az iskola működése
63 Elektrolysis. Ásványok megváltozása a természetben, mesterségesen előidézhető változások. Stoechiométriai feladatok megoldása. Az egyszerű és összetett alkotórészek felismerésének módjai. A föld felszínének változásait előidéző tényezők. A víz chemiai és mechanikai működése, kőzet alkotása. Vulkáni működés. A kövületek és jelentőségük. T a n á r : Krausz Vilmos. Mennyiségtan. Tankönyv: Mocnik-Schmidt-Lévay, Algebra; Wagner, Geometria. Heti 4 óra. a) Algebra. A hatványozás általánosítása. (Negativ kitevők és alkalmazásuk a 10-es számrendszerre; tört kitevők). Briggs-féle logarithmusok és alkalmazásuk. Az arithmetikai és véges geometriai haladvány. b) Geometria. A körtan : a kör kerülete és területe. — Síkháromszög- tan : a hegyesszög függvényei, kapcsolatban a derékszögű háromszög kiszámításával. A szögfüggvények általános értelmezése. Szögek összegének és különbségének függvényei. A sinus-tétel, cosinus-tétel és tangens-tétel s alkalmazásuk a háromszög megoldására. Néhány egyszerűbb földmérési és magasságmérési feladat megoldása. Tanár: dr. Szűcs Adolf. Ábrázoló geometria. Tankönyv : Kiss E. János, Ábrázoló geometria. Heti 3 óra. Orthogeniális projectió. A pont, a határolt egyenes és a síkidomok ábrázolása két képsikon egyszerűbb helyzeteikben. A térelemek ábrázolása és viszonylagos helyzeteire vonatkozó feladatok, megfelelő árnyékszerkesztésekkel. Felező síkok. A tengelyre merőleges harmadik képsík. A kör projectiója a legegyszerűbb helyzetekben. T a n á r : Fekete Antal. Szabadkézi rajz. Heti 2 óra. Az előző fokozaton felsorolt tananyag kibővítése ; építészeti részletek, edények, fegyverek stb. Középkori jellegzetes műalkotások bemutatása és ismertetése, 5—6 órában. Tanár: Kende István és Lénárd Imre. Torna. Heti 2 óra. Mint az V. osztályban. Tanár: Cserjesi Károly. VIÍ. osztály. Magyar nyelv. Tankönyv: Dr. Horváth Cyrill, A magyar nemzeti irodalom története. Heti 3 óra. a) Irodalomtörténet. A magyar nemzeti irodalom fejlődésének ismertetése 1820-ig. A tárgyalás fősúlyt a korszakok művelődés- történeti jellemzésére s a legkiválóbb íróknak olvasmányokon alapuló fejtegetésére fektet. A -középkor szellemi élete ; a renaissance és Mátyás király ; a reformáció hatása; a török világ és hatása: Tinódi és Balassi; a katholikus restauráció; Pázmány és Zrínyi; Gyöngyösi és Mikes; a kurucvilág és költészete; Bessenyei és az irodalom felájulása; Csokonai; Kazinczy és a nyelvújítás ; Kisfaludy Sándor, Berzsenyi, Kölcsey és Katona. A magyar nyelv rendszerének áttekintése, figyelemmel a nyelv történeti fejlődésére. b) Olvasmányok. A tárgyalt írók kiválóbb művei, köztük részletek a Katalin- és Margit-legendából, Zrínyi Szigeti veszedelméből, Gyöngyösi
