Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1941
42 A bölcseleti szakosztály ez évben alakult meg, vezető tanára dr. Zelenka Margit. Ifjúsági elnöke Gécs Mária Villa. o. t. Célja a bölcselettan tanításának kiegészítése legnagyobb bölcselőink munkásságának megismertetésével, önmegfigyelési és gyermekmegfigyelési tevékenységgel. E gyűlésekkel egyrészt az ehhez a munkához szükséges időt lehet megszerezni, másrészt a növendékek öntevékenységét fokoztuk, érdeklődési körüket tágítottuk. A szakosztály rendes tagjai a VIII. osztályos növendékek, de mint hallgatók, a VII-esek is részt vettek a gyűléseken. A gyűlések munkarendje a következő: 1. Egy-egy filozófus személyiségének és munkásságának ismertetése, munkáikból felolvasott szemelvények alapján. Sokratést és Plátont: „Sokratés védekezése” c. dialógusának részleteit ismertették meg a növendékekkel, mint a görög filozófia nagy idealistáit. Aristotelest, mint a bölcselet első nagy rendezőjét tanulmányozták: „A bölcs és a bölcseség” című szemelvényben. A görög bölcselet idealista és realista irányának érzékeltetéséül Rafael: Athéni iskolá-ját szemlélték meg a tagok. Descartes ben az újkori racionalizmus megteremtőjét ismerték meg, különösen a „Gondolkodom, tehát vagyok” alapvető elv fejtegetését. Nagyon érdekelte a tagokat e felfogásnak érdekes megegyezése a wormsi birodalmi gyűlésen elhangzott lutheri kijelentéssel, valamint Descartes magyar követőjének, a magyar filozófia megteremtőjének, Apácai Cseri Jánosnak az Enciklopédiájából felolvasott rész. Büszkén láthatták e párhuzamokból, hogy Luther jó száz évvel előzte meg felfogásával a világhírű bölcselőt és Apáczai, az elmaradottnak hirdetett magyar haza mostoha fia, mint egykorú tudós terjeszti a külföldön is csak akkor felismert igazságot. Kant átfogó nagy rendszeréből is csak a „kategorikus imperativus”-nak mélységes erkölcsi jelentőségét tárgyalhattuk behatóbban s a „Tiszta Ész Kritikájá”-ból és a „Gyakorlati Ész Kritiikájá”-ból olvastunk. Zárógyűlésünkön a legnagyobb magyar bölcselő egyéniségének és tanításának példaadó jellemvonásait véstük be a tagok emlékezetébe, hogy útravalóul is magukkalvigyék ez eszményi életfelfogást („Az élet célja”). E gyűlés határozta el, hogy emlékére a szakosztályt a „Böhm Károly-szakosztály” névvel tiszteli meg, egyrészt, hogy ezzel vezérelvéül válassza e nagy bölcselőnk erkölcsi állásfoglalását, másrészt, hogy ily módon is megjelölje azt a benső kapcsolatot, mely iskolánkat az ő dicső emlékéhez fűzi. 2. A gyűlés második részében lélektani megfigyeléseket dolgoztunk fel Egyrészt a tagok önmegfigyeléseit tárgyaltuk meg: „Első imádságom”, „Első hazugságom”, „Egyvallásos Ady-költemény hatása reám”, „Lelkiismeretfurda- lásom” címen, másrészt irodalmi művekből megismert lélektani jelenségeket fejtegettek a tagok: Herczeg: „A lószőrvitéz”, Storm: „Pole Poppenspäler” és Schiller balladái-nak lelki problémáit boncolgatták. 3. Érdekes gyermeklélektani megfigyeléseikkel és ezek megbeszélésével a női léleknek egyik legnemesebb jellemvonását mutatták ki, a gyermek iránt érzett meleg szeretetet. (Lelkes érdeklődést váltottak ki a bemutatott esetek és nagy buzgalommal állapították meg ezek tanulságait a gyermek utánzó- hajlamára, rajzkészségének fejlődésére, képzeletének élénkségére, vallásos érzésének fejlődésére vonatkozóan. 4. Végül a gyakorlati élettel kívánatos kapcsolatot tette szorosabbá a Tehetségvizsgáló Intézet Pályaválasztási Tanácsadójában tett látogatás. Itt a székesfőváros kitűnően berendezett kísérleti állomásán nyert 40 tag útmutatást jövőjének irányítására nézve. E tanulmányi kirándulás nemcsak a növendékek egyéni érdekeit mozdíthatta elő, hanem azt a nagy nemzeti célt is, hogy megfelelő helyre került képességek és tehetségek minél nagyobb eredménnyel szolgálhassák majd a magyar jövőt. Szorgalmukkal és érdeklődésükkel kiváltak a következő tagok: Bánkúti Sarolta, Huszár Ida, Illés Edit, Konkoly Éva, Kovács Erzsébet, Vámossy Edit Villa, osztályosok és Joó Margit, Pécsváradi Erzsébet és Urai Izabella VlIIb. osztályos növendékek.
