Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1934
játékmozgalom indult meg. Régi és megszokott dolog náluk már a nők bekapcsolása is a játékba. —Svédországban, Svájcban nemzeti célokkal kapcsolódik a játékmozgalom, de különösebb eredményt nem ért el. — Ausztriában 1882-ben rendeletileg elismertették a játéknak ugyanolyan nevelői értékét, mint az iskolai tornának, és ezzel a játék bevonult az iskolába. Bécsben egyesület alakult a gyermekjátékok ápolására és ez az egyesület képeztet ki játékvezető pedagógusokat. Most különösen a népies játékok, az úgynevezett Bauernspiele-k összegyűjtésével és terjesztésével igyekeznek a játékmozgalomnak nemzeti irányt és új lendületet adni. Lássuk, milyen múltja van a játéknak hazánkban? A magyar gyermek élénk vérmérséklete magyarázza a játék iránti erős vonzalmát és különösen labdajátékaink nagy számát. Dr. Kiss Áron szerint „Zsigmond királyról is fennmaradt, hogy az országba jöttekor katonásdit játszó gyermekekkel találkozott. Bornemissza Péter említi a lovasdit, a kerülőt, a futásost. Legrégibb közmondásos könyvünk 1598-ból felsorolja a követést, sípcsinálást, fittyezést. Comenius a téli játékok közül említi a sikárkozást, korcsolyázást, szánkózást; a nyáriakból a tekét, a csürköt, hintát stb., s másutt a csigával, pergettyűvel, márványgolyóval való játszást. A játékok űzésére megvolt e mellett a kellő hely is. Falvakon a játszó, városon pedig az íjjat lövöldöző hely.” Comenius a sárospataki iskola minden osztályának egy-egy játékot szabott ki, amely kötelező volt. A játéknak ez a megbecsülése azonban később letűnt. A játékot elfeledték és csak a múlt század nyolcvanas éveiben kezdődött ismét valamelyes fejlődés. Azóta vannak iskolai játékdélutánok, ahol igyekszünk kielégíteni a gyermeknek ezt a szükségletét is; azonban sajnálattal látjuk, hogy sok gyerek annyira túl van terhelve iskolán kívül is különórákkal, sőt sokszor a részére túlkorán megnyílt társadalmi élettel is, hogy nem marad ideje, hogy hetenként egyszer játékdélutánra jöjjön és ott tényleg a gyermeki lélek szerint részt vegyen a játékban. A játékot értékelni nem tudásra mutat ez, pedig kellően fel sem becsülhető az a sok érték, amelyet a játék az öröm köntösén át bőkezűen ont magából. A játék hatása az egész emberre kiterjed. Nem tesz soha egyoldalúvá, nemcsak a testet és a lelket külön-külön szolgálja, hanerp azonfelül az embert is. Pótolhatatlan nevelési eszköz. A legtöbb játék sok mozgással jár és a gyermek legkedvesebb játékai azok, amelyek az egész testet foglalkoztatják. Az ilyen játékok élettani hatása összefüggő sorozatként: fokozott izommunka, élénkebb vérkeringés, fokozott anyagcsere, étvágyfokozódás és általában egészségesebb élet, ellenállóbb lesz a játszó gyermek minden testi betegséggel szemben. Ezek a hatások természetesen fokozódnak, ha lehetőleg szabadban játszatunk. A szabadban mozgó gyermek napon, levegőn nő fel, hozzászokik 11
