Evangélikus Leánygimnázium, Budapest, 1925

VERES PÁLNÉ-INTÉZET A) Lyceum 1. Az intézet alapításának és eddigi fejlődésének története. 1920. szeptemberében nyílt meg az Országos Nőképző Egyesülettől kezelésbe vett épületben a pesti evang. magyar egyház Veres Pálné leánynevelő intézete. Dr. Raffay Sándor püs­pök olyan leányok számára létesítette ezt az iskolát, kik nem oklevelet kívánnak, hanem általános műveltséget és nyelvtanulást, az életben is hasznos ismereteket, elméleti és gyakorlati kiképzést. A „lyceum‘’-nak nevezett I. évfolyam igazgatója dr. Szi- gethy Lajos ev. főgimn. tanár volt, míg 1921-től a mostani igaz­gató, dr. Böhm Dezső ev. főgimn. szabadságolt tanár szervezte meg és vezeti a jelenleg három évfolyamból és továbbképző tan­folyamokból álló és immár 150 növendéket számláló iskolát, melybe a IV. polgári, illetve középiskolai osztály elvégzése után jöhetnek a tanulnivágyó lányok. Kiegészítője a 70 növen­déket befogadó internátus, melynek vezetője Szluika Ella, a modori ev. leánynevelőintézet menekült igazgatója. Ezt vidéki s részben elcsatolt területi gyermekek töltik meg, igy egyházi és nemzeti szempontból egyaránt fontos kulturhivatást tölt be. A kultuszminiszter ezt méltányolta, mikor a sajátos tantervű is­kolát 15302—1924. V. ü. o. sz. rendeletével mint „nyilvános tan- és nevelőintézet“-et elismerte. A leányléleknek megfelelő tanítási anyag gerince az iro­dalom (magyar és világirodalom) tanítása és a művészetek ismere- tetése (művészet- és zenetörténet), továbbá gyakorlása (rajz, ké­zimunka). Ezt egészíti ki az egyetemes és magyar történelem, általános földrajz, természettudomány (növénytan, állattan, fi­zika és egészségtan), számtan, végül a filozófia. Ehhez járul főtanulmánynak a praktikus értékű csoportos nyelvtanulás (né­met, francia, angol nyelv mint rendes tárgy, olasz mint rend-

Next

/
Oldalképek
Tartalom