Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1941

27 lélekben nem a felháborodás, nem a tiltakozás, hanem az alázat beismerő ténye, minden lelki megújhodás kezdete. . A lelkiek, az erkölcsiek értékben és jelentőségben megelőzik a gazdasági, anyagi dolgokat. Az anyagiak viszont előfeltételei a magasabb rendű erkölcsi kultúrának és lelki fejlődésnek. Nem lehet szétválasztani őket, anyagi jóléttől, emberhez méltó élettől függ művelődésünk előrehaladása, viszont gazdasági erőink fokozásához, gazdasági életünk színvonalának emeléséhez lelki berendezésünkön is változtatnunk kell a nemzeti hibák könyörtelen kiirtásával, a közre hasznos erények kinevelése által. Berzsenyit nem a többtermelés érdekli elsősorban, hanem a nép lelki művelődésének emelése. Ezért akarja a mezei szorgalom előmozdítása, a nemzeti jövedelem főforrásának erősítése által az emberhez méltó élet feltételeit megteremteni. S midőn szétnéz gazdasági életünk különféle megnyilvánulásain, a meglevő rossz kiküszöbölésére elsősorban erkölcsi orvosságot ajánl. A segíteni akaró szeretet ihleti. Ezt a hazafiúi érzésből, elmaradottságunk felett érzett szívet szorító fájdalomból forrásozó szeretetet még erősebbé teszi, hogy a költő látja, csak meg kellene ragadni a léptennyomon kínálkozó ezernyi lehetőséget, hazánkat közös buzgalommal egymagunkban ki tudnók emelni nyomorúságos helyzetéből. Ugyanezen lelkület tölti el Széchenyi műveit is. Berzsenyi értekezése éppen úgy nem szakmunka, mint Széchenyi művei. Gazdasági tekintetben mindketten jól tájékozottak, alaposak, következtetéseikben óvatosak, de biztosak. Mégis munkájuk nem szakmunka, mert célkitűzésük magasabbrendű. A nemzet nevelésének általános programja rajzolódik ki írásaikból. A nemzetnevelés sem mint iskolatechnikai kérdés ragadja meg érdeklődésüket, hanem mint erkölcsi probléma. Nem szegődnek pedagógiai ehnélkedők mellé, pedig éppen korukban nagyon gazdag irodalmú pedagógiai irányok éreztették hatásukat Európa szerte. Megmaradnak a magyar glóbuszon és nevelési céljuk a hazai sajátos hibák irtása, a legszükségesebb erények fejlesztése lesz. Midőn Széchenyi hatása alatt Berzsenyi a mezőgazdasággal foglalkozó lakosság hibáit nyomozza, mélyebbre ás, mint a értekezés címe sejteti. A napvilágra hozott hibák, a gyógyítani akaró, fájdalommal éppen a beteg érdekében nem törődő orvos kése által feltárt bajok nemcsak egy osztály, nemcsak egy kor fogyatkozásai. Kétségtelen, a magyarság az elmúlt évszázad alatt olyan lépést haladt előre, mint Szent István százada óta sohasem, de Berzsenyi művét olvasva meglep bennnüket mondanivalójának időszerűsége. Megtaláljuk benne napjaink nagy kérdéseit, a földkérdést, zsidókérdést, az ipari és kereskedelem feladatairól sok oly gondolatot találunk benne, melyek korunknak is legfontosabb problémái. A nagy magyar történelmi tudat klasszikus eszmélése a kis munka, akárcsak a XVII. században Zrinyi Afiuma. Irodalmunk egyik jellegzetes vonása, hogy a tiszta esztétikum nem olyan jelentős benne, mint a nyugati irodalmakban, nemzeti, politikai, erkölcsi vonatkozás pedig gazdag és erős. Berzsenyi gondolatai a mezei szorgalom akadályairól a költő részéről nem kirándulás a gazdasági irodalom területére, hanem egyenrangú prózai megnyilvánulása a költő lelkének. Akár prózáját olvassuk, akár klasszikus zengésű verseit, Berzsenyi lelke szól felénk s szavában ott cseng a nemzet őslelkéből forrásozó honszeretet, fenkölt erkölcsiség és keresztény humanizmus. Brunner Emöd dr.