Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1940

17 Itt ügyelnünk kell arra, hogy nem azért tanítunk, hogy a tanítás ered­ménye óráról-órára mérhető legyen, hanem azért, hogy az igazi ered­ményt az elmélyülés és érdeklődés jelezze. Az anyagnak nemcsak meg­tanításáról, hanem megszerettetéséről van szó. Tanítványaink még mindég csak az általunk kijelölt munkaterv sze­rint olvasnak. Az irányítás a mi kezünkben van: olvastatunk. Folyik ez a munka a II. és III. osztályban kisebb-nagyobb módosításokkal. Az olvas­mányt — a házi feladatok segítségével — élményivé és személyessé tesz­szük, de még megmaradunk az olvasmány tartalmi keretein belül. Ez azt jelenti, hogy az olvasmány anyagát dolgoztatjuk fel a gyermek fan­táziájának egyéni kiegészítésével. Még mindig csak az olvasmány anya­gát látja a maga módja szerint. Műfaji szempontból még mindig csak a leírásnál tartunk. Hogy ez a leírás ne váljék unalmassá, olvasmányunk legyen választékos. Ha már az olvasmány-anyagot sikerült percipiáltatnunk, áttérhetünk az appercepcióra: jobban le kell kötnünk ezt az anyagot. Az anyagot, az eseményt más korra és más személyekre vonatkoztatjuk. Az elolvasott anyag feldolgozása után átvihetjük a munkát a gyermek egyéni kifejező hajlamainak munkáltatására. Eddig a befogadó képességeket működtet­tük a kifejező készség kis munkáltatásával. Ezután az adott olvasmány­anyag alapul szolgál a kifejező készség autonóm munkájához: tovább kell szőni az eseményt és transzponálni kell. Ez már elemi bevezetés az irodalmi alkotás műhelytitkaihoz a munkáltatás segítségével. Itt iátja meg majd a gyermek, mit jelent alkotni és Ízelítőt kap az alkotás-él­mény nagy rejtelmeiből. Ez az alkotás megértése mellett annak megbe­csülését is szolgálja. Hogyan történik mindez? Az adott olvasmányt a gyermek sajátjává varázsoljuk. Ez néhány óra kemény munkája. Midőn mindez már megtörtént, még mindig meg­hagyjuk a gyermeket az olvasmány műfajának keretében. Pl. a III. o. Rákóczi megjött c. olvasmányát vegyük alapul. A gyermek Komáromi János nyomán élénk képet nyer Rákócziról. A képet bővíthetjük és szí­nezhetjük tovább. Ez lehet feladata egy házi dolgozatnak. Itt megemlít­jük Rákóczi küzdelmes életét, szabadságharcát, számkivetését. Megbe­szélhetjük a szabadságharc lefolyását, szomorú végét. Tanítványaink már szinte nem is napjainkban élnek, hanem a XVIII. század viharai között: ott portyáznak Bécs alatt, ott vannak az ónodi gyűlésen, ott vannak a trencséni csatában. Most intermezzóként elolvasunk egy Mikes-levelet, talán a könyvben megtalálhatót Rákóczi haláláról. Ezt azonban nem dol­goztatjuk fel, csak a hangulat elmélyítése miatt olvassuk. Elolvashatjuk a 42. levelet, vagy az ebből fakadt Lévai-költeményt. A gyermek lelkében eleven kép él Rákócziról és koráról. A hangulat elmélyítésére felhasznál­hatunk egy-két hanglemezt: kuruc-nótát, tárogatószámot, stb. Készen van egy feldolgozott elbeszélés. Ennek a hangulata aztán egyre bővül, színesedik. A megadott műfaj keretei közül lassan szabadulunk és a ki­teljesedett hangulatot igyekszünk megrögzíteni a gyermek lelkében. (Minden olvasási élmény legfőbb tényezője és alapmozzanata a hangulat minden korú olvasónál. Lírai olvasmányainknál lesz ennek nagyon nagy szerepe.). Most elszabadulhatunk a műfajtól is. Letörött a zászló, a ku­rucok kibújdostak. A Fejedelmet néhány hűséges embere kíséri: Béresé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom