Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1940

17 Itt ügyelnünk kell arra, hogy nem azért tanítunk, hogy a tanítás eredménye óráról-órára mérhető legyen, hanem azért, hogy az igazi eredményt az elmélyülés és érdeklődés jelezze. Az anyagnak nemcsak megtanításáról, hanem megszerettetéséről van szó. Tanítványaink még mindég csak az általunk kijelölt munkaterv szerint olvasnak. Az irányítás a mi kezünkben van: olvastatunk. Folyik ez a munka a II. és III. osztályban kisebb-nagyobb módosításokkal. Az olvasmányt — a házi feladatok segítségével — élményivé és személyessé teszszük, de még megmaradunk az olvasmány tartalmi keretein belül. Ez azt jelenti, hogy az olvasmány anyagát dolgoztatjuk fel a gyermek fantáziájának egyéni kiegészítésével. Még mindig csak az olvasmány anyagát látja a maga módja szerint. Műfaji szempontból még mindig csak a leírásnál tartunk. Hogy ez a leírás ne váljék unalmassá, olvasmányunk legyen választékos. Ha már az olvasmány-anyagot sikerült percipiáltatnunk, áttérhetünk az appercepcióra: jobban le kell kötnünk ezt az anyagot. Az anyagot, az eseményt más korra és más személyekre vonatkoztatjuk. Az elolvasott anyag feldolgozása után átvihetjük a munkát a gyermek egyéni kifejező hajlamainak munkáltatására. Eddig a befogadó képességeket működtettük a kifejező készség kis munkáltatásával. Ezután az adott olvasmányanyag alapul szolgál a kifejező készség autonóm munkájához: tovább kell szőni az eseményt és transzponálni kell. Ez már elemi bevezetés az irodalmi alkotás műhelytitkaihoz a munkáltatás segítségével. Itt iátja meg majd a gyermek, mit jelent alkotni és Ízelítőt kap az alkotás-élmény nagy rejtelmeiből. Ez az alkotás megértése mellett annak megbecsülését is szolgálja. Hogyan történik mindez? Az adott olvasmányt a gyermek sajátjává varázsoljuk. Ez néhány óra kemény munkája. Midőn mindez már megtörtént, még mindig meghagyjuk a gyermeket az olvasmány műfajának keretében. Pl. a III. o. Rákóczi megjött c. olvasmányát vegyük alapul. A gyermek Komáromi János nyomán élénk képet nyer Rákócziról. A képet bővíthetjük és színezhetjük tovább. Ez lehet feladata egy házi dolgozatnak. Itt megemlítjük Rákóczi küzdelmes életét, szabadságharcát, számkivetését. Megbeszélhetjük a szabadságharc lefolyását, szomorú végét. Tanítványaink már szinte nem is napjainkban élnek, hanem a XVIII. század viharai között: ott portyáznak Bécs alatt, ott vannak az ónodi gyűlésen, ott vannak a trencséni csatában. Most intermezzóként elolvasunk egy Mikes-levelet, talán a könyvben megtalálhatót Rákóczi haláláról. Ezt azonban nem dolgoztatjuk fel, csak a hangulat elmélyítése miatt olvassuk. Elolvashatjuk a 42. levelet, vagy az ebből fakadt Lévai-költeményt. A gyermek lelkében eleven kép él Rákócziról és koráról. A hangulat elmélyítésére felhasználhatunk egy-két hanglemezt: kuruc-nótát, tárogatószámot, stb. Készen van egy feldolgozott elbeszélés. Ennek a hangulata aztán egyre bővül, színesedik. A megadott műfaj keretei közül lassan szabadulunk és a kiteljesedett hangulatot igyekszünk megrögzíteni a gyermek lelkében. (Minden olvasási élmény legfőbb tényezője és alapmozzanata a hangulat minden korú olvasónál. Lírai olvasmányainknál lesz ennek nagyon nagy szerepe.). Most elszabadulhatunk a műfajtól is. Letörött a zászló, a kurucok kibújdostak. A Fejedelmet néhány hűséges embere kíséri: Béresé-