Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1939

67 ket egészen a jún. 9-iki víziünnepélyünkre való előkészülésre szántuk. A víziünnepélyünk 2 részből állott: 1. Csónakszentelés. II. Vízibemutató. I. A csónakszentelésnél egy új őrsit szenteltünk. A keresztanya tisztét dr. Pommersheim Ferencné, a vízicserkészek jóakarója töltötte be. Neki is es az összes kedves szülőknek, kik lehetővé tették ennek a már nagyon szükséges őrsi csónaknak a beszerzését, ezen az úton is hálás köszönetet mondanak a boldog vízicserkészek, akik merészen már arra gondoltak, hogy ha a jó mamák nem vonják meg a jövőben sem a vizicserkészektól szerető támogatásukat, akkor csakhamar el fog jönni az az idő, hogy a bences vízicserkészeknek nem kölcsönkért őrsi csónakokban kell menniök nyári táborba. II. Vízibemutatót (folyó vízben) most rendezett először a csapat. Programja a következő volt: 1. Kajakbemutató (mentéssel). — 2. Dublóverseny. — 3. Qrsi bemutató (szlalom-versenj és „bálnavadászat"). — 4. Nagyparádé a csapat öszszes csónakjaival. Az ünnepségünket megjelenésükkel a kedves szülőkön kívül megtisztelték: dr. Papp Antal, a Magyar Cserkészszövetség elnöke, Pirovszky Lajos, a budapesti cserkészek elnöke, dr. Balásfalvi Kiss Ferenc, országos vízicserkész vezetötiszt, Czeiner László h. vízivezetőtiszt stb. A vizicserkeszek gyakorlati munkájához tartozott meg a teli sítábor. 49 résztvevővel indultunk az 1940 méter magas gyönyörű Pop Ivánra. Nehéz volt a feljutás, de nem bántuk meg, mert 8 napig az 1.20 m-es hóban igen boldog és vidám cserkészéletet éltünk. Senkinek semmi baja nem történt. Filmre vettük az egész telitábort. A csapat ezen a helyen is hálás köszönetet mond a csapat régi vízicserkeszéltek: Szoboszlay Zoltán hadnagy úrnak, ki a régi bencés diák és régi bencés cserkész hálás szeretetével elvezetett bennünket a Pop Iván-i síparadicsomba és mindent megtett, hogy ott jól érezzük magunkat. Köszönjük. Cserkész jótett volt! Az elméleti munkát rajonként és őrsönként részben az otthonban — részben az egész napi kirándulások alkalmával a szabadban vegezte a csapat. Az új próbaszabályzat alapján képeztük tovább a fiúkat a vízicserkészmunkában, hogy most az év vége felé és a táborban próbázhassunk. Cserkészmunkánk vezetögondolata ez volt: Krisztusi lelkületű, gyakorlatilag is képzett, nemzetvédelemre előkészített magyar cserkész. A vízicserkészek is derekasan kivették a részüket a dec. 8-iki ünnepély munkájából. Sőt nagyobbrészt a vízicserkészek készítették elő parancsnokuk vezetésével az 1939. nov. 10-iki helyszíni rádióközvetítést újjáalakított otthonunkból. Hogy a helyszíni közvetítés jó volt, mutatja a parancsnoksághoz érkezett több gratuláló levél.. A vízicsapat résztvett az egész csapat közös csapatgyülésein, de ezenkívül többször tartott külön csapatgyülést csak a vizicserkeszek részere. Idei vízitáborunkat 1940. jún. 25—júl. 11-ig tervezzük. Irány: Huszttól le örsicsónakokkal a Tiszán Szegedig. Dr. Szivus Donát, parancsnok. « I Szervezete: Cserkészparancsnok: Havasi Lucius tanár, csapattiszt. Csapatfőtitkár: Németh Andor joghallgató, segédtiszt; csapattitkár: Langsfe'.d Kálmán VII. o. t., otthonfelügyelő: Balázs Zoltán VII. o. t. A vízi rajok parancsnoka: Szívós Donát dr. tanár, cs. törzstiszt. Az újonc raj parancsnoka: Ruzicska Henrik bencés tanár, es. t. Rajvezetök: Haller Kálmán, Udvarhelyi Gyula, Németh Andor, Ámon Antal, Ránky Miklós segédtisztek, egyetemi hallgatók, Károly István, Korbuly Tamás VIII. o. tanulók. Helyettesük: Thoma József, Tomaschek Péter, Gyenis