Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1939
41 intézetünkben szénszünet nem vo!t — befolyásolták a tanulmányi eredményt, de nem olyan mértékben, hogy az károssá válhatott volna. E helyen akarok röviden kitérni a levente-oktatás viszonyára is intézetünkhöz és hatására a tanulmányi eredményre. Mieg kell állapítanom, hogy az a szerencsés helyzet, amelyben intézetünk a katonai parancsnokság előzékeny, megértő álláspontja következtében volt, jótékonyan érvényesült ifjúságunk idejének okos beosztásában. Nagyobb zökkenő csak május hóban állt e!ö, amikor a tanulók közül elég sokat rendőri és tűzoltói kiképzésre is berendeltek s nem egyet több órás szolgálattételre. Ezt megérezték növendékeink; fiatal, fejlődő szervezetüket még a lelkesedés és áldozatkészség sem tudta megóvni a kitáradástól. Kimerült test pedig szellemi munkára nem alkalmas. Egyébként megvan a remény, hogy az új levente-törvény ezeket a nehézségeket is kiküszöbö'-i. 9. Fegyelmi állapot. Bár intézetünk helyzeténél fogva nehéz körülmények között végzi nevelői munkáját, ennek ellenére növendékeink között nagyobb fegyelmi vétség nem fordult elő. E szerencsés és örvendetes eredménynek talán az a legfőbb oka, hogy intézetünk családias szelleme nemcsak növendékeinkben fokozza a ragaszkodás és együvétartozás érzését, de a szülőket is hatékonyabb ellenőrzésre, talán így is mondhatnám, a baj megelőzésére ösztönzi már becsületből is azzal a Renddel szemben, amely fiaikat a szó tágabb értelmében családtagnak tekinti. A vallás-erkölcsi nevelésnél erősen kifogásoltam ugyan a gyakran rendezett esti összejöveteleket, eddig azonban — legalább is nem tudunk róla — nagyobb erkölcsi botlásokra ezek sem vezettek. Növendékeink érintkezését a tanári kar tagjaival! szemben a közvetlenség, a bizalom jellemzi, kivonulásoknál pedig a feltétlen fegyelemtartás s ebben nemcsak a cserkészet, a Mária-Kongregáció és a sport, hanem a levente is nagy mértékben segítette az intézetet. Bármennyire hangoztatjuk is a külső fegyelem erejét, jól tudjuk, hogy a külső nem mindig tükre a léleknek. Épen ezért minden törekvésünk arra irányult, hogy olyan lelki berendezkedést teremtsünk növendékeinkben, amelynek csak vetülete a külső fegyelem-tartás. Itt találkozik a pedagógia a kegyelem tanával s lesz ez utóbbi a gyakorlati pedagógiának alfája és ómegája. Az elmondottakból következik, hogy a fegyelmi szabályokat csak keretnek tartjuk, amelyek a gyengébb akaratú és kevésbbé öntudatos bencés diákokat védik, irányítják és korlátozzák, a hangsúly azonban a kegyelemtől támogatott akaraton van. 10. Rendkívüli tárgyak. Az intézet igyekszik mindent megadni növendékeinek, ami tudományos, művészi igényük van a kötelező tárgyakon kívül. Azonban a szellem és fegyelem egységének kedvéért intézeten kívüli magánórákat csak előzetes igazgatói engedélylyel hallgathatnak növendékeink, valamint az intézet keretein belül vállalt magánórák hallgatását is csak igazgatói engedély alapfán hagyhatják abba. a) Német társalgás. Az I. és II. oszt.-ból 6 tanuló járt német társalgásra egy csoportban. Heti 2 órában a Kemény-féle gyakorlókönyvből néhány heti bevezetés után elvégezték a köv. beszédgyakorlatokat: reggel otthon, út az iskolába, az iskolaépület, az iskolában, az iskolából haza, a ház és lakás, a kert, a család, az étkezés, ételek és italok. Tanulók: I. oszt. Frűchtl Ede 2, Németh F. 2, Németh Z. 2, Szilványi Á. 2, II. oszt. Kápolnoki F. 2, Radóczy T. 2. Vezető tanár: Sarang K, Péter. A III. osztályból 8 tanuló vett részt a német társalgási órákon heti két órában. Részben szemlélet útján, részben a Kemény-féle társalgási beszédkönyv alapján a következő tárgykörökben folyt a társalgás: a család, az iskola, a napirend, a hét r
