Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1939
29 zetésével komoly irodalmi munkálkodás indul meg, melynek eredményeként olykor középiskolai osztályok rendeznek sajtó alá értékes irodalmi müveket (pl. Tarimenes utazása). Ezen a ponton találkozik az igazi öntevékenység és az eredményes nevelő munka. Ezen kis módszertani kitérés után visszatérve tárgyunkhoz, látjuk a tanulót felkeltett irodalmi érdeklődéssel. Szembenállanak egymással a tanár a közlés, a vezetés vágyával és a tanuló a munka, az elmélyedés, a megismerés vágyával. A töredékes irodalmi, vagy inkább nyelvi jelentőségű relikviák tanításának idején a tanár főfeladata ennek az érdeklődésnek a felkeltése és fokozása. így mindenki szakértövé válik, vagy szerényebben szólva érdeklődővé. A középkori magyar irodalom nemzeti nevelőereje annak a tudatnak a megszerzésében rejlik, hogy a magyarság kultúrája igenis európai jellegű, sőt előbbrehaladva európai jelentőségű is. Ezt a keresztény középkor tanulmányozásával kezdhetjük. Az általános európai műfajok: vallásos olvasmányok mind eljutnak hozzánk, sőt nyomukon magyar vallásos énekek, legendák keletkeznek, az idegenből jött müfajkeretek közé bejut a magyar mondanivaló. A humanizmus idején a magyarság mái nemcsak belekapcsolódik ebbe a nagy európai eszmeáramlatba, hanem kultúrhivatást is teljesít: közvetíti a humanizmust Kelet és Északkelet felé, főként Lengyelországba (Telegdi Miklós). Itt egy pillanatra meg kell állanunk. A tanárnak meg kell mutatnia, hogy ez a nagy kultúrmunka mint él tovább tudatosan vagy tudattalanul kései évszázadok magyarjainak lelkében. Nagyon szerencsés lenne itt pl. Ady Endre nagyszerű költeményének (Mátyás bolond deákja) a magyarázata. A humanizmussal a magyar müveltségtudatban érdekes szkizofrénia áll be: a reakció megmozgatja a magyar lelket is és lassan, még öntudatlanul, megmozdul a magyar, a hazai mondanivaló iránti vágy is, és a deák „néha titkos éjeken'írt, és eltépte, ha magyarul írt". Mátyás humanista világából alakokat kell megeleveníteni a tanuló előtt. Az eszmét hordozóikkal kell megmutatni. Janus Pannonius, Vitéz János alakja és természetesen egy-két írása jelenjen meg előtte. Mátyás humanizmusa után válságos idők köszöntöttek a nemzetre. Kezdődnek a török háborúk és jön a hazai vallásháború. Az eddig csendesen szemlélődő, antik szépségeket bogozó irodalom hatalmas fegyverré válik. Sylvester János hexameterei tetszeni fognak a tanulónak. Balassa Bálint hatalmas élményközpont lesz számára és a kor irodalmát már az európai irodalmak magasságában látja. A nagy lírikus alakja elevenné lesz tanítványunk számára. Itt olvasson a tanár megint minél többet, és Horváth Magyar versek könyvét, ahány példányban csak teheti, adja közkézre. Fesse meg a történeti hátteret, rajzolja meg a művelődést komoly előkészülő munkájával és ne a tankönyv szavainak felhígításával, vagy pontokba szedésével. Irodalmunk ezen korszakánál már nagyon is itthon vagyunk. Nagyjelentőségű lesz a magyar könyv. A könyv még csak eszköz az új hit terjesztésében, de már indulásának első pillanatában magával hordozza a magyar lelket és a magyar mondanivalót. A reformáció korából szinte észrevétlenül siklunk át az ellenreformáció, illetve visszahatás korába. A korszakhatárok élességét a tanárnak el kell mosnia, mert ezzel megint csak szintetikus feladatait gyöngítheti. Az új kor már nagyon instruktiv a nemzeti nevelés szempontjából. Nagy harcok nagy fegyvere a könyv. Művészek, aggódó szerelmes mű-