Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1939

23 Eddigi munkánkban, mint láttuk, a feladat az volt, hogy a gyerme­ket az olvasás éhnényi elemeivel ismertessük meg: közel hozzuk hozzá az irodalmi alkotást, és mint a negyedik osztály kötelező olvasmányá­nál láttuk, gondolkodásra késztessük — természetesen — nem fegyelmi erővei és rigorózus számonkéréssel. Az éhnényi és gondolkoztató olva­sás továbbra is megmarad munkánk középpontjában, de az irodalom­tanítás propaedeutikájában az V. osztály anyagával már egy lépés­sel tovább jutunk. Az eddig elszigetelt olvasmányi éimény a relációk kapcsán bizonyos mértékig irodalmi, helyesebben történeti korok meg­élése felé is vezet. Az olvasmátiyanyag végighalad a magyar történet nagy eseményein és nagy szellemi hullámzásain. Olvasmányanyagunk a magyarok eredetétől és a hun mondák kérdésétől kezdődően a Kor­mányzó kassai beszédéig átöleli a magyar élet nagy történeti mozzana­tait. Szorosan kapcsolódik az egyes korok életéhez. Tanulónk, mint említettük, ebben az osztályban találkozik a korral. Nagyon fontos ez későbbi munkánk szempontjából. Nemzeti nevelésünk gyökerei a ma­gyar múltba nyúlnak le. A római Via deli' Impero a mult tudatával és megélésével a jövőt munkálja. A nemzeti hivatástudat nevelése a mult analógiákon épülő munka. A tanár munkája az irodalmi régiséget is nagyon közel tudja hozni tanítványaihoz. Ez a munka nem is lehet olyan nagyon nehéz a tanár számára, mert olyan materiális források­kal rendelkezik, mint Horváth János könyvei és Hóman—Szekfü törté­nelmi munkája. Természetesen még mindig az élmény a fontos a tanuló munkájá­nál. A legfontosabb munka, hogy minél több dolgot, eseményt, lelket éljen meg, szemléljen a tanuló. Erre nagyon jók a képes irodalomtörté­netek és a minden iskolában megtalálható Szilágyi Sándor-féle magyar történelem rengeteg facsimiléje. Nagyon kívánatos lenne, ha minden iskolában meg lehetne találni az ú. n. szemléltető szekrényeket. Ezek­ben a gyermekek tízpercekben, órák előtt szemlélhetnének egy-egy kódex-lapot, kéziratot, írói arcképet, történeti okmányt. A történeti ese­mények hátterét nem bőbeszédűen, hanem csak egy-két frappáns pél­dával okvetlen bele kell vésnünk a tanuló lelkébe. Nem szabad azon­ban itt sem elfelejteni azt, hogy a kor élményi meglátása nem a törté­nelem tényein át történik, hanein az olvasmányanyagon. A korélmény nyújtása tehát okvetlen olvasmányi jellegű. Házi olvasmányaink szin­tén a korhoz hozzák közelebb a tanulót. J4erczeg Pogányok c. regénye nagy korélmény lesz a tanuló számára. Regényes cselekvényével meg­nyitja, megmutatja a kezdődő keresztény középkor nagy küzdelmeit. Jókai Az új földesúr-ral egy másik nagy kort nyit meg a tanuló szá­mára: az elnyomatás korát. A két olvasmányt nem a cselekvény elem­zése és a jellemek szétbontása által kell feldolgoznunk, hanem főként a korélmény szempontjából. Ez nagyon fontos, mert a korélményre irodalomtörténeti tanításunk során nagyon nagy szükségünk lesz. Fon­tos a Pogányok olvastatásával kapcsolatban, hogy iskolai olvasással, változatos szemelvényekkel tágítsuk, színezzük a korélményt. Olvas­mányaink még nem nyújtanak alkalmat arra, hogy az olvasmányanyag és a nyelv archaizmusának kettősségét elmossuk a tanulóban és ennek kapcsán elasztikus olvasóvá neveljük, aki számára nem jelent elriasz­tást az olvasmány régies és a felületes olvasó szempontjából a mai em-

Next

/
Oldalképek
Tartalom