Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1939

21 Az osztály anyagának elvégzésével propaedeutikus feladatunk fontos fordulójához jutottunk. A következő osztályban már egy író lesz a fontos és egy mü: a Toldi. Toldi tanítása az egyik legnagyszerűbb munka és az egyik legnagyszerűbb élmény a középiskolai tanár számára. A munka nagyszerűségét az szolgáltatja, hogy a tanár nyugodtan foglalkozhatik a tárgygyal, nem lebeg felette az elvégezni való anyag határidejének Damoklesz-kardja. Nyugodtabban osztja be az anyagot és lassú élményt formáló munkával éli át tanítványaival együtt. Alkalma van a tanárnak az alkotással kapcsolatban az alkotó megmutatására is és így, ha csak egy-két óra munkájával is, az egyik legszebb és legszínesebb magyar életbe, alkotó magyar életbe vezetheti be tanítványait. Toldi, Arany János és a magyar sorsnak itt csendes formák közt megmutatott tragikuma el nem választható egymástól. Ebben az anyagban a tanár a magyar élet nagy problémáit időtlenül mutathatja meg tanítványainak. Toldi ugyan Nagy Lajos korában él, de végzetes meghatározottsággal magyar paraszt, a mindenkori Toldi Györgyök és tányérváltók világában. Itt valóban kiváló alkalom kínálkozik a magyar népközösséghez való kapcsolatok elmélyítésére. Az esztétikumnak nem lesz gyökérnélküii megkapaszkodása a gyereklélekben, mert nem pusztán szép tájat fog látni, hanem Nagyfalut. Nem egy jóságos kedves anyának a képe villan fel előtte, hanem Toldi Lőrincnéé. Mikiós bátyjában nem egyszerűen Jágó-szerü alakot lát majd, hanem végzetesen és szomorúan Toldi Györgyöt, aki elszakadt nemcsak a testvértől, de a szépséges, örök Nagyfalutól is: a magyar földtől. A negyedik osztály magyar irodalomtanítási feladata: egy nagy és színes Toldi-élmény nyújtása, melyben bennfoglaltatik az eljövendő szintetikus irodalom és élet-megmutatás előképe. Saját elgondolásunkat és nevelőtanító munkánk eredményét a dolgozatokban kapjuk majd vissza. Itt fokozottan nagy jelentősége lesz a dolgozatnak. Ez ne az értekező dolgozatstílus eredménye legyen, hanem az élményié. A gyerek inkább rajzoljon és tovább fűzzön, mint értekezzék és emlékezzék. Eddigi munkánkkal kapcsolatban elmélyedhetünk egy író lelkivilágában. Megismerhettük Arany János életét és működését. Ez a munka egyben egészen közel hozza a tanulóhoz nemcsak a XIX. század magyar íróját, de annak magyarságszemléletét is. Ez a magyarságszemlélet, ha más formákban is, az egyéniség színező erejének következtében, uralkodó a századforduló irodalmában is. Az író lelkivilágába még jobban behatolhatunk az osztály kötelező olvasmánya kapcsán. Kötelező olvasmányunk Petőfi Bolond Istókja. Tanácsos itt elolvasnunk esetleg az órán közös munkával Arany János Bolond Istókját is. Aranyt úgyis ismerik tanítványaink a Toldi-tanulmányaikból. Arany Bolond Istókja inkább elemezhető filológiai szempontból. Petőfié inkább élményi, mélyebben élményi jellegű. A tanulót bevezethetjük a művészi alkotás műhelytitkaiba. Arany inkább a reálitásokhoz ragaszkodott, Petőfi ellenben a szimbólumig hajló sejtetés eszközeit használja fel Aranynál tudattalanabbul költői mondanivalója kifejezésénél. Ennek a munkának szintén nagy jelentősége van későbbi irodalmi tanításunk szempontjából. Ha a tanuló most megérti a mondanivaló kétféle kifejezésének különbségét, később már, mikor bonyolultabb irodalmi tények-