Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1939

9 dóan képzett sereg, inkább felvonulások fényének emelésére szolgált. A délvidéki kapitányok inkább saját seregükkel védik az országot, mint mások bandériumát vegyék igénybe. Mátyás tehát új sereget szervez, amely közvetlenül az övé. A kiképzésről ő gondoskodik, kapitánya az ő embere. Ez a hadsereg — létszáma kb. 12 ezer — élethivatásul választja a harcot. Bátor és vitéz, készségesen követi királyát nagy állami tervének végrehajtásában. Mátyásnak meg is vannak a tervei. Hatalmas, középdunai államot akar, s mivel dél felé egyelőre nem tud terjeszkedni, nyugatra és északnyugatra veti szemét. Meglátja a terjeszkedési lehetőségeket és nem hagyja kiaknázatlanul. III. Frigyes császár 1462-ben fiává fogadja és megígéri, hogy utódjává teszi a német császári trónon. S ha az akkori külpolitikai helyzetet figyeljük, nem is látjuk álomvár-építő politikának terveit. Először Csehország megszerzésére van reménye. Podjebrád ül a cseh királyi trónon. Ott is nemzeti az uralkodó, akár csak nálunk. A nép és a huszita cseh urak vállain emelkedett fel, miután már V. László idején évekig volt az ország kormányzója. De csak úgy maradhat a trónon, ha szakít a huszitákkal. Ezt követeli tőle a pápa és a császár. Podjebrád azonban nem hagyja cserben híveit. így a pápa is, a császár is bíztatja Mátyást a cseh király megtámadására. Hosszú harcok kezdete indul ineg. S ha nem is sikerült Mátyásnak a cseh koronát megszereznie, megszerezte mégis a cseh királyi és német választófejedelmi címet, és hatalmában tartotta 12 éven át Magyarországot, Sziléziát és Lausitzot. A cseh korona elvesztése III. Frigyesen is múlott. Mátyás ezt a körülményt is felhasználta terjeszkedésre. Megtámadta Ausztriát, bevonult Bécsbe és haláláig birtokolta. Hiába tiltakozik ellene a császár, hiába figyelmezteti a pápa, hogy a török ellen menjen. Mátyás nyugat felé tör s tervétől el nem áll. Hogy mit akart nagy tervével Mátyás elérni, azt nagyon nehéz biztosan megállapítani. Mátyás, mint igazi renaissance uralkodó, nem őszinte. Bár nagyon hangoztatja, hogy az uralkodónak becsületesnek kell lennie, politikus, számító, és célja elérésére mindent megenged magának. A régi történetírók azt tudják, hogy Mátyásnak, mint a nagy törökverő Hunyadi János fiának, végső célja csakis a török Európából való kiverése lehetett. De mivel erre Magyarország egymaga gyengének bizonyult, először más országokat akart megszerezni, hogy ezeket is felhasználja a török ellen. Ezt a felfogást igazolni látszik, hogy Mátyás ígéri a pápának a török kiűzését. Pénzt is kér és kap is a pápától a török elleni háborúra. A valóságban azonban komoly hadjáratot nem indít. Koronázása előtti évben ugyan személyesen vezet hadat Bosznia megvédésére, s Jajca várát maga védi meg. De ezután már csak egyszer harcol személyesen a török ellen, Szabácsnál. A délvidéket kapitányaira és bánjaira bízza. Erdély maga is érzi, hogy szervezkednie kell, hisz a török egy alkalommal Váradig merészkedik s ezért a krónikák, különösen a Dubnici-krónika, Temesvári Pelbárt neheztelnek is az uralkodóra. Ezért újabban a történettudomány azt állítja Mátyásról, hogy ő magában leszámolt azzal a gondolattal, hogy a törököt Európából nem tudja kiűzni.