Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1937

68 ismerésed világosságával, te adtál nekünk haladást a tudományokban és te áldottad meg a mi tanulmányainkat. Ezért méltó és igazságos, hogy mi neked teljes és fölséges Szentháromság a mai napon hálát mondjunk diákéletünkben adott minden jótéteményedért és jóságodat magasztalva hangos szóval mondjuk: Dicsérjétek az Urat, minden népek! Dicsérjétek őt minden nemzetek, Mert az ö irgalma irántunk soha meg nem szűnik és az ö hűsége örökké megmarad." Most ezzel a dicséröszóval lépünk a zavaros világba, melynek öröksége a háború és forradalom. Kilépünk a világba, hol nem látunk egyebet, mint gyűlöletet, kíméletlen önzést, a munka kerülését s az élvezetek féktelen hajhászását. Azonban felemelt fejjel, diadalmas életnézettel tombolhat — de csak a fejünk felett, hiszen a bencés szellemből új eszmék áradnak, melyek megvédnek minden bajtól és melyek a tegnap kacagószemű gyermekét és a ma merengő nagydiákját acélosakaraíú férfiúvá faragják: Tegnap egy sápadt, Hirtelenszőke, kacagó Kisfiúval találkoztam. Az a sápadt, Hirtelenszőke, kacagó Kisfiú: Én voltam. Ma egy tömöttvállú, Vasaltnadrágú, merengő Nagydiákba botlok. Az a tömöttvállú, Vasaltnadrágú, merengő Nagydiák: Én vagyok. Holnap egy dolgozó, Viharral-küzdö, életerős Férfiúra lelek. Az a dolgozó, Viharral-küzdö, életerős Férfiú: Én leszek. Keresztényi József.