Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1936

24 A IV. oszt. csoportja Kemény Ferenc Beszédgyakorlatai szerint haladt, heti két órában. Gyakorolta az iskolaberendezésre, az iskolai életre, a házra és bútorzatra, a kertre és erdőre, a városra és falura, rokonságra, étkezésree, az évszakokra és időjárásra, egészségre, közlekedésre, a házi és az állatkerti állatokra vonatkozó szavakat, kifejezéseket. Énekelték az ismertebb német nótákat. Vezető: Sarang K. Péter. A VI. és VIII. oszt. csoportja eredeti német olvasmányok és híresebb elbeszélő költemények olvasásával és megbeszélésével foglalkozott, ugyancsak heti két órában. A német mese- és mondaanyagból, a német vidék és élet leírásából válogatott, lehetőleg érdekes olvasmányok a nyelvi készség fejlesztésén kívül sok tárgyi ismeretet is nyújtanak és a látókört szélesítik. Vezető: Sarang K. Péter. b) Francia társalgás. A kezdők csoportjában az ötödikesek voltak, létszámuk: 10. Vezérkönyvünk Camerlinck: La France I. volt. Csak összefüggő szövegeket tárgyaltunk, melyek a kezdő szókészlet kialakulását hatásosan befolyásolták. A hatodikosoknál Camerlinck II. kötetét használtuk. Az olvasmányok során végigtárgyaltuk a Párizsban lakó Richard-család történetét. A gyakorlati szókészlet kialakulásához, a beszédkészség fejlődéséhez a kitűnő könyv erősen hozzájárult. A résztvevők létszáma: 9. A hetedikesek kis létszáma: 3 tanuló, lehetővé tette nagyobb összefüggő irodalmi olvasmányok tárgyalását. Szövegkiadásainkat a Diesterweg-sorozatból válogattuk össze. Tekintettel, hogy az osztály legjobbjai voltak a tanfolyam résztvevői, az órák élvezetesek és mindig tanulságosak voltak. Vezető tanár: dr. Branner Emöd. Beszédgyakorlataink a VIII. osztály néhány tanulója számára a Pernot-féle szemléltető beszédkönyv és a Kron-féle Le Petit Parisien alapján haladtak. Heti hat órában a mindennapi élet, illetőleg a müveit ifjútól megkívánt társadalmi szokások, beszédformák tárgyait dolgoztuk fel. A tanfolyam vezetője: Solymoss Vendel szaktanár volt. c) Gyorsírás. Vezető tanár: Nagy Julián. Előrehaladottságuknak megfelelően 3 sebességi csoportban heti 2—2 órában tanultak dr. Radnai Béla tankönyvéből. (L. még Gyorsírókör.) d) Vegyeskar. Az intézet 150 tagú vegyeskara szerdán, pénteken és szombaton tartotta próbáit. Tagjai az I—VIII. o. jó hangú növendékeiből kerültek ki. Betanult müvek: Bárdos: Szűz Mária bölcsődala; Bárdos: Ó gyönyörű szép; Hassler: Gagliarda, Bárdos: 4 katonanóta; Lassus: Visszhang; Lotti: Regina coelí; Kodály: V. Tutum ergo; Fonsete: Nyár — kánon; Selve Regina (gregorián korális); Missa de Angelis (gregorián korális); Te Deum (gregorián korális); Gloria szálljon... (Kánon). Szerepeltek az év megnyitásakor és Te Deumkor, ezenkívül szeptember 27-én az öreg bencés diákok egyesületének közgyűlésén, dec. 8-án, 15-én és 22-én az intézet Mária-kongregációjának ünnepélyén, ápr. 22-én a Szent-Benedek tiszteletére tartott hangversenyen a Zeneakadémia nagytermében, május 27-én a Vigadóban az Országos Középiskolai Dalosünnepen. Vezető tanár: F orrai Miklós. e) Korális ének. A vegyeskar működése kiterjeszkedett a gregorián korálisra is, úgyhogy ebben az évben külön korális-kar nem működött. f) Zene. Növendékeink közül körülbelül 100-an tanulnak zenét részben az intézetben, részben otthon. Az intézeti fegyelem egységessége érdekében az igazgatóság nem szívesen és csak nagyon indokolt esetben ad engedélyt külső zeneiskolában való tanulásra. Az intézeten belül a zongorát ceglédi Szekeres Ferenc, a hegedűt