Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1936

17 munkra. Ne áldozzuk fel függetlenségünket az útikalauzoknak, azt nézzük meg elsősorban, ami érdeklődési körünkbe vág és ne azt, ami csillaggal van a kalauzban megjelölve. A tanulóknak, ha utazhatnak, ajánlatos, hogy tapasztalt felnőttektől kapjanak előzetes tájékoztatást, vagy felnőttek társaságában és vezetésével tegyék meg az utat. Aki egyhelyben nyaral valahol, az is tárja fel lelkét az ott nyerhető új benyomásoknak. Ismerje meg a tájékot, az embereket, az egyszerű falusi népet, a földművesnek nehéz, de szép munkáját. Tapasztalhatja majd, hogy a magyar paraszt milyen értelmes, nemes gondolkodású és jómodorú. Persze megfelelő módon kell hozzá közeledni: szeretettel és megbecsüléssel. Némelyik nagyvárosi ifjú fölényes modorban, minden falusi embert és szokást magasból megmosolyogni készen áll velük szóba, nem csoda, ha nem talál barátságos fogadtatásra. Különösen szerencsés az, aki szüleivel mehet utazni, vagy valami szép vidékre nyaralni. Az együttlét örömei kapcsolódnak az új környezet érdekességeivel és a legilletékesebbektől kaphat állandó irányítást, felvilágosítást. Vannak olyan diákok, akik itthon maradnak. A szülei háznál vannak egész éven át és talán nem telik arra, hogy elküldjék, vagy elvigyék őket nyaralni, utazni. Ezeknek bizony hiányzik a környezetváltozás, abban a formában, ahogyan az előbbieknek részük lesz benne. De azért nekik is jut valami belőle: együtt lehetnek szüleikkel. Évközben manapság az iskola és annak járulékai úgy is elvonják a családtól. Ők is bejárhatnak egy gyönyörű országot: a szeretet birodalmát. Használjuk fel a nyári szünet idejét arra, hogy szüleiknek örömet szerezzenek gyengéd figyelmességükkel, segítenek nekik munkájukban és tapasztalják majd, hogy jót tenni, hálásnak lenni lelki felfrissülést okoz. Számukra is ott vannak a jó könyvek, amelynek írói elviszik magukkal képzeletben más világokba. Mindezek mellett még sok más szórakoztató tevékenység töltheti ki a vakációzó diák idejét. A kirándulások, sportok, úszás, evezés, vitorlázás, labdajátékok, kerékpározás, rovarok, lepkék, növények gyűjtése, vagy gyűjteményeinek rendezése. Érdekes volna a falusi nép szokásainak megfigyelése, feljegyzése, tájszólásoknak, népdaloknak gyűjtése, összeírása. Emellett még sok más, de minden gyermek avval foglalkozzék, azt válassza, ami valóban érdekli. Mindeddig csak olyan diákokról volt szó, akiknek a nyári szünet a jól végzett munka után következő megérdemelt pihenés. Vannak azonban olyanok is, akik talán eddig pihentek a kelleténél többet és most a vakációt kell felhasználniok a mulasztottak pótlására. Készülniök kell a javító vizsgálatra. Azért egy rövidre szabott, egy-két hetes teljes pihenés a szünet elején nekik is ajánlatos, hogy annál nagyobb erővel tudjanak nekifogni a tanulásnak. Az ő szünidejük se legyen csupa keserűség és búbánat, mert ez nem nagyon segíti elő a munkát. Inkább komoly elszánásra és bizakodó hangulatra van szükségük, hogy eredményt tudjanak elérni. Okulásul is szolgálhat ez a kelemetlenség arra, hogy a jövő tanévben szorgalmasak legyenek és ne rontsák el megint a diákéletnek ezt a pompás időszakát. Aki igazán jól tölti el a nyári szünidőt, felhasználja testi-lelki felüdülésére, azt veszi észre a nyár végén, hogy gondolatai vissza-visszakalandoznak az iskolához. Kezdi érezni, hogy megint jó lesz nekifogni a munkának, megjön