Szent Benedek Gimnázium, Budapest, 1935

43 déllyel hallgathatnak növendékeink, valamint az intézet keretein belül vállalt magánórák hallgatását is csak igazgatói engedély alapján hagyhatják abba. a) Német társalgás. Az I. osztályban heti két órában folyt. Az egyszerű mondatalkotás és társalgó beszélgetés alapozta meg a szókincset és nevelte a nyelvi készséget. — A társalgás tárgyai: otthon, iskola, üdvözlések, család, ház, étkezés, időjárás, stb. Imákat, hazafias költeményeket, énekeket szíves örömmel tanultak. — A tanfolyam vezetője: Szekeres Bónis. A II. osztályosok külön csoportban tanultak heti 2 órában. Kemény Ferenc társalgókönyvét használták. Az ismertebb német énekeket is megtanulták. Tanár: Szekeres Bónis. A III. osztályból 14-en vettek részt a német társalgási órán. Vezérkönyvünk: Kemény Ferenc: Német-magyar beszédgyakorlatok. — A bennünket körülvevő mindennapos élet megbeszélésein kívül különösen hazánk és fővárosunk ismertetésével foglalkoztunk. — Vezető: Sarang K. Péter. A IV. osztályos csoportban Kemény Ferenc: Német társalgója alapján szerdán és csütörtökön voltak társalgási órák. A ház, iskola, család élete köréből vett társalgási gyakorlatok után különösen Budapestről és Magyarországról folyt a beszélgetés. Ezzel kapcsolatban a használtabb szavak és kifejezések leírása és begyakorlása. b) Francia társalgás. A kezdők csoportjában az ötödik osztály tanulói voltak az alsó osztályok növendékeivel. Létszámuk: 10. Direkt módszerrel kezdtük, vezérkönyvünk Strohmeyer: Französisches Lehrbuch I. kötetének adaptációja volt. Az olvasás, de különösen a kiejtés megtanulása után csak összefüggő szövegeket tárgyaltunk. A II. félévben erősebben alkalmaztuk az analytikus módszert, melynek segítségével az alsó osztályosok együtt haladhattak az ötödikesekkel nyelvtaniakban is. A hatodik osztályból 2, a hetedikből 3 tanuló vett részt, a társalgás alapja részben egy-egy rövid, kerek elbeszélés volt, melynek megtárgyalása francia nyelven folyt le, az iskolai élet aktuális kérdéseit tárgyaltuk meg francia nyelven. Az élénkség sokszor olyan nagy volt, hogy a kitűzött időn túl is sokszor együttmaradt a kis társaság. A heti órák száma minden csoportnál 2 volt, de az I. csoport alsó osztályos tágjánál 2 pótórát s állítottunk be a nívókülönbség kiküszöbölésére. A társalgás vezetője mindhárom csoportban Branner Emöd volt. c) Gyorsírás. Vezető tanár: Nagy Julián. Előrehaladottságunknak megfelelően 4 sebességi csoportban heti 2—2 órában tanultak dr. Radnai Béla tankönyvéből. (L. még Gyorsírókör.) d) Vegyeskar. A vegyeskar idei munkáját januárban kezdte el, amikor a kórus vezetését F orrai Miklós vette át. Az intézet alapos átrostálása után 150 tagú lett a kar, melynek tagjai az I—VIII. osztályokból kerültek ki. A szólam-arány: szoprán 45, alt 40, tenor 30, basszus 35. A próbákat szerdán és pénteken tartottuk. Betanulásra kerültek a következő művek: Pitoni: 150. zsoltár, Bárdos Lajos: Ékes nap, Ó gyönyörű szép..., Krisztus a mennybe felmene című művei, illetőleg feldolgozásai, mint egyházi művek, világi műsorként pedig Bárdos Lajos 4 tábori dala és 3 vitézi éneke. A kótaanyagot jórészt a Magyar Kórus kiadványaiból szereztük be A nyilvánosság elé két ízben állt az énekkar, mindkétszer a Zeneművészeti Főiskolán. Első alkalommal március 21-én, Szent Benedek napján az intézet díszhangversenyén, másodszor Bárdos Lajos tíz éves egyházzenei működése alkalmából.